| Magyarország Fürdőhelyei | Térképes kereső | Kereső | Partnereink | Kapcsolat |

Nagykanizsai Gyógyfürdő
 

8800- Nagykanizsa

KIRAKATT - Térkép - Útvonaltervező

 



Kellemes napokat tölthetnek egy szép városban, akik Nagykanizsára látogatnak fürdőzni. A városi strandfürdő és uszoda jelenlegi területén négy medence várja, elsősorban a sportolni vágyó fürdőzőket.

Történelem

A település neve szláv eredetű, jelentése „a fejedelemé”, „hercegé” arra utal, hogy a kezdetektől fogva magas rangú birtokosai voltak. Régészeti leletek tanúsága szerint tudható, hogy az ősidőktől fogva lakott terület volt ez. Írásos forrás először a 13. században említi. A 14. században került a Kanizsaiak birtokába, s lett birtokközpontjukká. A 14. században már vár is állt itt, hamarosan mezővárosi rangot, vásártartási és vámszedési jogot vívott ki magának. A vár erősítését még a házasság révén itt tulajdonos Nádasdyak kezdték el, majd eladták a királynak, így lett a végvár rendszer része Nagykanizsa vára is. A 16. században fontos kereskedelmi központ. Itália és Stájerország felé itt hadattak át a kereskedők. A fejlődésben a török hódoltság ideje alatt a sorozatos török, és német támadások, fosztogatások miatt egy időre megtorpant.


Szigetvár eleste után megnőtt a végvár szerepe a Dunántúli területek fő védelmezőjévé lett. A többször ostromlott vár végül 1600 októberében megadta magát, török fennhatóság alá került. Visszafoglalása után a 18. század elején a végvárat leromboltatták, az újjáépülő város használta fel a vár építőköveit, maradványait. A 18. század az eredményes újjáépülés időszaka volt, a 19. századra sikeresen szerezte vissza korábbi pozícióját. A környék piacközpontja lett, majd a század végére igazgatási és kulturális központtá fejlődött. A század végén megépülő vasútvonal mentén fontos csomóponttá lett a város. Az első világháború idején Kanizsa laktanyavárossá lett. Ennek köszönhetően korszerű útburkolatot építettek, közművesítették a várost. A két világháború között fellendülést a harmincas években beinduló olajipar hozott. A második világháború után visszaesés következett, hiszen a trianoni határoknak, illetőleg a rossz jugoszláv-magyar kapcsolatoknak köszönhetően piackörzete jelentős részét elveszítette. Napjainkban Nagykanizsa megyei jogú város, élénk kulturális és gazdasági élet jellemzi.

Látnivalók


Fürdőzés után érdemes elindulni a városban egy kis sétára, megismerkedni történelmi és kulturális emlékeivel, értékeivel, és belekóstolni a kanizsai mindennapokba.


Elsétálhatnak az ún. Vasemberházhoz. A 18. századi barokk épület valaha lakóház volt. A földszintjén üzletekkel és műhelyekkel, az udvarán raktárakkal. Nevét a homlokzatán látható páncélos vitézről kapta, mely egy vaskereskedő cégére volt. Ma az épület alul üzleteknek ad helyet, az emeleten találjuk az elegáns házasságkötő és fogadó termeket. Innen nem messze található a Várkapu Emlékmű, mely a 18. században osztrák utasításra lerombolt várnak állít emléket. A 19. századi polgárosodó életforma egyik fontos színhelyére látogathatnak el, akik kíváncsiak az egykori Kereskedelmi Kaszinóra, mely ma Honvéd Kaszinó néven működik.


A valamikori Dél-Zalai Takarékpénztár és Bazár Udvar épülete, melyet a közelmúltban felújítottak nemcsak egy érdekes épületegyüttes, de díszes udvara az utóbbi években kellemes nyári zenei estéknek is otthont ad.


A város egyik legszebb épületét tekinthetik meg azok, akik elsétálnak a Biztosító Palotájához, az első magyar biztosító társaság hajdani épületéhez. A másik nagy pénzügyi épület a Pénzügyi Palota, mely ma a Magyar Hitel Bank hálózatának székhelye. A múlt század végén az Osztrák-Magyar Bank fiókjaként a történelmi Magyarország egyik legkorábbi pénzintézményét hozták létre itt Nagykanizsán.


A Grünhut-ház, Axenti-ház, a Guttmann palota és az Erzsébet téri Magtár és Kiskastély – mely ma a művészetek Háza - a gazdag kereskedők életformájának egy-egy szeletét őrzik az utókor számára.


A város egyik legrégebbi házát nézhetik meg azok a vendégek, akik ellátogatnak a 18. század elején épült Batthány kastélyhoz. Az épület jelenleg a Thury György Múzeum régészeti osztályának ad helyet.


A szakrális épített örökség iránt érdeklődő látogatóknak érdemes megnézni az Alsóvárosi rendházhoz tartozó ferences rendházat, a Inkey Sírkápolnát, melyet Inkey Boldizsár építtetett 1768-ban barokk stílusban és a 19. század elején épült zsinagógát.


Akiknek arra is van idejük, hogy a környéket bejárják, ellátogathatnak az ún. Romlott várhoz, a várostól három kilométerre. Két monda is kapcsolódik a romokhoz, az egyik szerint Zrínyi vára volt, míg a másik szerint a kanizsai pasa kéjlakja.

Linkek
Nagykanizsa



 

Térkép



HungarianSPA Info


Várja Önt a
Királynék városa Veszprém
Veszprém
Veszprém-Infó.net


Világító zuhanyfejek,
hogy a fényben valóban fürödhessen...

 

 

Médiaajánlatunk
C 2005 Datform Kft. - ThermalTours Hungary