| Magyarország Fürdőhelyei | Térképes kereső | Kereső | Partnereink | Kapcsolat |

Sziksósfürdő
 

6720- Szeged

KIRAKATT - Térkép - Útvonaltervező

 



A Szegedtől 12 km-re található, 36 hektáron elterülő strand és kemping a nyári szezonban a családi pihenés színhelye.

140

A fürdő gyönyörű természeti környezete különleges körülményeket teremt.

140

A fürdő különlegessége a 75x75 m-es hideg vizes fürdőtó, amelynek szikes-homokos altalaja gyógyhatású. Emellett a strand területén gyermekmedencék és csónakázótó található, mely utóbbi csónakázási, vízi biciklizési és szörfözési szolgáltatásokat kínál. Partja kiválóan alkalmas sétára, kikapcsolódásra, de szabadtéri főzésre, nyárson sütésre bográcsozásra is van lehetőség.

140

A strand területén számos pihenő-, napozópad, játszóterek, teniszpályák és más sportpályák (turul-, foci-, röplabdapálya) találhatók. A medencéket szépen gondozott hatalmas parkosított terület övezi. Vendégeink kedvükre válogathatnak a büfék, sörözők, és a melegkonyhás vendéglő kínálatából. Előzetes egyeztetés után csoportok számára napi háromszori étkezést tudunk biztosítani.


A strandfürdőt körülölelő erdős-ligetes területen 700 fős kemping várja megfelelő kiszolgáló létesítményekkel a sátorral, lakókocsival érkezőket. 

140

Árnyas fák alatt található, 2-3 ágyas faházakban, kempingépületekben 120 fő részére tudunk egyidejűleg kényelmes szállást biztosítani.

Történelem

A régészeti leletek tanúsága szerint Szeged és környéke már az őskorban is lakott terület volt. A környéken folytatott ásatások során az Öthalom területén bukkantak a legrégebbi emberi településnyomokra. E leletek azt mutatják, hogy 24 ezer évvel ezelőtt mamutvadászok telepedtek meg itt, az utolsó jégkorszak vége felé. Ettől kezdve a területen az emberi jelenlétről tanúskodó leletek folytonosságot mutatnak. A 2. századból származó Ptolemaioszi leírásból ismert Szeged legrégebbi neve is, Partiszkon. A tiszai átkelőhelyet, a Maros menti só- és aranybányászatot ebben az időben római őrállomás felügyelte, melynek nyomai a későbbi vár helyén találhatóak. A hunkorból származó leletek arra engednek következtetni, hogy Attila székhelye is valahol a környéken lehetett. A hunok után Szegedet és környékét Baján avar kagán és csapatai szállták meg, s itt is maradtak egészen a 9. századig. A honfoglalás után fejedelmi, majd királyi birtokká lett. A környékben rejlő adottságokat az uralkodó kiváltságok adásával toldotta meg, s ennek köszönhetően mára 12. században városként említik okleveleink. Első írott emlékünk is ebből a századból származik, ahol a település neve már „Cigeddin”. A tatárjárást követően még inkább felértékelődik szerepe, újabb kiváltságokat kap. A 15. században további megerősítésére került sor, Hunyadi János Szeged várából indult a Nándorfehérvári csatába. Ezt követően a 15. század végén II. Ulászló király a szabad királyi városok sorába emelte Szegedet. A 16. századra népessége is felduzzadt, Pesttel, Budával és Kassával az élen legnépesebb városaink egyike. A török hódoltság ideje alatt török fennhatóság alá került, de mivel szultáni kézen maradt és központi szerepet töltött be a török hódoltság területén belül, így viszonylagos védettséget élvezett.


A felszabadulás után némi küzdelem árán Szeged vissza tudta szerezni korábbi kiváltságait. 18. századi történelmének egyik érdekes, ám szomorú története a híres boszorkányperek, melyek hátterében a lakosságon belüli ellentétek és babonás hiedelmek álltak. E szomorú, a városnak rossz hírét keltő történet ellenére azonban a város mind gazdasági, mind szellemi téren egyre fejlődött, a fejlődő állattenyésztés, dohánytermesztés, gabonakereskedelem, hajózás és ipar révén kialakult a polgárság jómódú rétege, 1721-ben megkezdték lelkipásztorit és tanítói munkájukat a piaristák. A "kegyes oskola" kisugárzása az egész Délvidékre kiterjedt.


A 19. század a további fejlődés időszaka. Vedres István, Szeged „Széchenyije”, a város "hites földmérője" templomokat, hidat, városházát épített, gyapotot termelt, erdőt telepített. Ugyanebben az időszakban a szellemi és kulturális élet is megélénkült a városban néhány kiemelkedő személyiségnek köszönhetően, mint Dugonics András, az első magyar regény szerzője, vagy Kelemen László, az első magyar színházigazgató, aki társulatát Szeged városában is felléptette. Kaszinó nyílt, megjelent a Tiszán Széchenyi első gőzhajója, a „Duna”, mely után pár évvel megindult a tiszai gőzhajózás is. A forradalom és szabadságharc idején fontos szerep jutott a városnak, hiszen 1949 júliusában Szeged lett a székhelye a Pestről elmenekült kormánynak. A század második felének egyik legjelentősebb változása, hogy megépült a Pestet Szegeddel összekötő vasútvonal, és egy vasúti híd is.


Szegeden mindig is gyakoriak voltak az árvizek, ám az előjelekből korántsem számítottak akkora pusztításra, mint ami 1979 március 12. én éjjel érte el a várost. A víz pusztítása következtében a város 5723 házából csupán 265 maradt meg. A pusztítás után Újszegedet egyesítették Szegeddel, majd megkezdődött az újjáépítés, s ekkor alakult ki a mai Szeged városképe is, Lechner Lajos körutas-sugárutas terve alapján. A 20. század történelmének legfontosabb változása a trianoni határok által teremtett új helyzet. Ennek következtében 1921-ben Szegedre került a Kolozsvári Tudományegyetem, és két évvel később a csanádi püspök is áttette székhelyét Temesvárról. A másik fontos esemény a 20. század második felében a kőolaj és földgázmezők feltárása volt, mely nagy lendületet adott a város további fejlődésének. Szeged máig Magyarország egyik legjelentősebb városa, mind közigazgatási, kulturális, kereskedelmi és gazdasági, mind pedig turisztikai szempontból.

Látnivalók


Fürdőzés után érdemes elindulni a városban, mert számos szép épület, kellemes helyek, érdekes kiállítások, és különféle rendezvények, egyéb programlehetőségek várják az idelátogató vendégeket.


A kiállítások kedvelőinek érdemes ellátogatni a Móra Ferenc Múzeumba, ahol történeti kiállítástól a képzőművészetin át, egészen a természettudományosig, számos érdekes tárlat megtekintésével tölthetik kellemesen idejüket.


A környék hagyományos életmódja, néprajzi értékei iránt érdeklődő vendégek, ha tehetik látogassanak el a Szegedtől 4 km-re található, de a városhoz tartozó Tápéra, ahol megtekinthetik Ifj. Lele József lakóházát, melynek alagsorában 1974-ben XX. század eleji hagyományos házbelsőt rendezett be a néprajzkutató gazda.


A különlegesebb tematikájú kiállítások között érdemes megemlíteni a Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeumot, Varga Mátyás Színháztörténeti kiállítását, vagy az Anatómiai Intézet preparátum gyűjteményét. Mindezek persze csak ízelítők, hiszen több kisebb-nagyobb időszaki kiállítás is várja az idelátogató fürdőzőket.


A természeti értékekben gyönyörködni kívánó vendégek elsétálhatnak a Szegedi Vadasparkba, az Egyetemi Füvészkertbe, vagy a Népligetbe, ahol az öreg platánfák árnyékában tehetnek kellemes sétákat.


A falsoroltakon túl érdemes előre tájékozódni, hogy milyen rendezvényekre számíthatnak üdülésük ideje alatt, hiszen e pezsgő életű városban mindig akad valamilyen érdekes rendezvény, program, amit kár lenne kihagyni!

Linkek
Szeged
Sziksósfürdő



 

Térkép



HungarianSPA Info


Várja Önt a
Királynék városa Veszprém
Veszprém
Veszprém-Infó.net


Világító zuhanyfejek,
hogy a fényben valóban fürödhessen...

 

 

Médiaajánlatunk
C 2005 Datform Kft. - ThermalTours Hungary