| Magyarország Fürdőhelyei | Térképes kereső | Kereső | Partnereink | Kapcsolat |

Békéscsaba - Árpád Fürdő
 

5600- Békéscsaba
Árpád sor 3.
KIRAKATT - Térkép - Útvonaltervező

 



Egy dinamikusan fejlődő város, és egy hosszú múltra visszatekintő, festői környezetben elhelyezkedő fürdő várja azokat a vendégeket, akik a békéscsabai Árpád Fürdőt választják fürdőzésük színteréül.


A fürdő 1922 óta üzemel, az elmúlt években pedig felújították és korszerűsítették. Az itteni gyógyvíz alkálhidrogén-karbonátos, mely összetételénél fogva kiválóan alkalmas különféle mozgásszervi és reumatológiai megbetegedések kezelésére. Jelenleg a „törökfürdőn” és a melegvizes ülőfürdőkön kívül, a sportolni vágyókat egy versenyuszoda, az élményfürdők rajongóit csúszda és látványfürdő várja. Ezek mellett számos gyógyászati és wellness szolgáltatást vehetnek igénybe a fürdőzők. A téli időszakban gőzkamra, egész évben pedig szauna szolárium, a gyógyulni vágyók számára gyógymasszázs, víz alatti sugármasszázs, kádfürdő és medencefürdő áll rendelkezésre.

Történelem

Őstörténeti leletek tanúsága szerint ez a terület csak a késő bronzkortól volt lakott. Az ezt követő időszakban már számos különféle népcsoport megtelepedett ezen a vidéken, az ún. Kőrös-kultúra, majd a tiszai kultúra (mely az előbbiből fejlődött ki törés nélkül), a tiszapolgári kultúra pásztorai, a sztyeppék felől érkező nomád törzsek mind itt hagyták emlékeiket ezen a vidéken.


Az ókor a halomsíros kultúra népeinek betörésével kezdődött, majd a hódítások egymást követték. Ebben az időszakban megfordultak ezen a területen a gávai kultúra képviselői, a szkíták, a kelták, a dákok, a szarmaták, a hunok az avarok, és a bolgárok.


Bár a település neve a Csaba névből származik, -mely korai eredetére utalhat, hiszen ez a név már az Árpád-korban is használatos volt - írott forrásokban csak jóval később, a 14. században fordul elő a település. Ezekből kiderül, hogy még a 16. században is csak néhány utcából álló kis jobbágyfalu volt. A török elleni harcok során a 17. században a település teljes mértékben elnéptelenedett, ám hamar, a 18. század elejére már újra benépesült. A megye ezek után Habsburg közeli emberek kezébe került. A szabad vallásgyakorlat meghirdetésének következteében a Felvidékről számos telepes érkezett. Néhány év alatt 300 főre duzzadt Csaba lakóinak a száma, ekkor már saját pecséttel is rendelkezett, templomot építettek, és a 18. század végére a megye egyik legnagyobb településévé nőtte ki magát. Fényes Elek méltán nevezte tehát leírásában Európa legnagyobb falujának. A század közepe felé nyerte el a mezővárosi rangot, és ezt követően lakosai hamarosan megváltották magukat földesuraiktól is. Iparosodása ezután kezdődött, a század második felében. Kezdetben élelmiszeripari üzemekkel, a céhes ipar fejlődésével indult meg, majd ez bővült a textiliparral és építőiparral. Gazdasági fejlődésének további lendületet adott a vasúti közlekedésbe való bekapcsolódása.


A 20. század elején, 1919-ben nyerte el hivatalosan a városi rangot. Trianon után fokozatosan átvette azokat a feladatokat, szerepköröket, melyeket az új határok meghúzása előtt Arad és Nagyvárad látott el a térségben. 1950-ben ennek megfelelően megyeszékhelyi rangot kapott. Ezek után még nagyobb lendületet vett a város fejlődése, forgácsoló szerszámgépgyár, hajtómű- és felvonógyár, konzervgyár, hűtőház létesült, megépült a Kner Nyomda. A város máig a környék fontos központja.

Látnivalók

16

Fürdőzés után számos érdekes programlehetőség várja az itt üdülő fürdőzőket. A kiállításoktól a színházi előadásokon át a kellemes városi sétákig, vagy a természetjáró túrákig bárki kedvére válogathat a lehetőségek között.


A kézőművészeti alkotások iránt érdeklődő vendégek számára bizonyára különleges élményt nyújthat, ha ellátogatnak a Munkácsy Emlékházba, ahol a személyes tárgyakat bemutató tárlatok mellett a közelmúltban kiállítás nyílt a festő alkotásaiból is, vagy az Omaszta kúriához, ahol a művész fiatal éveit töltötte nagybátyjánál. A békéscsabai születésű Jankay Tibor hagyatékát tekinthetik meg azok, akik ellátogatnak a Csaba Center III. emletén rendezett kiállításra. Ugyanitt kortárs művészek alkotásai is helyet kaptak.

16

A hagyományos népi kultúra iránt érdeklődőknek a Népi Emlékházhoz érdemes elsétálni, s ugyanitt egy másik érdekes kiállítást is megtekinthetnek az érdeklődők, a Kossuth-díjas Schéner Mihály festőművész alkotásaiból, az ún. Meseházban. Aki szeretne még mélyebben megismerkedni az itt élő emberek hagyományaival, azok számára érdekes lehet, ha ellátogatnak a Csabai Tanya és Gabonatörténeti Kiállítóhelyhez, ahol egy hagyományosan berendezett kistanyát tekinthetnek meg. Végezetül de nem utolsó sorban a szlovák kultúra iránt érdeklődő vendégeknek ajánlott ellátogatni a Szlovák Tájházba, ahol egy hagyományosan berendezett 19. század elei népi lakóház belsejébe pillanthatnak be.


Sajátos élményt nyújthat, ha ellátogatnak a nyolcvanas évek végén nyílt Iskolabolt Kiállításra, ahol a Hangyszövetkezeti Boltok áruiból rendeztek kiállítást.


A városi sétákat kedvelő fürdőzőknek mindenképpen érdemes elsétálni a csatorna-parti Szoborparkba, ahol Békéscsaba neves polgárainak szobrait nézhetik meg, elmenni az Angyalos kúthoz, az István Malomhoz, vagy Békéscsaba számos szakrális építészeti örökségéhez.


A sok látnivaló mellett érdemes a városi programfüzeteket is lapozgatni, mert a színi előadásoktól a könnyű és komolyzenei koncerteken át egészen a különféle fesztiválokig sokszínű program várja a békéscsabai és a vendég közönséget is.


A szép tájak kedvelői sem unatkozhatnak ezen a környéken, érdemes elindulni a Kőrösök mentén, és gyönyörködni a környék állat és növényvilágában, kerékpárral, gyalog, vagy autóval is.


Eseményekben és élményekben gazdag fürdőzés várja az idelátogató vendégeket, érdemes útra kelni!

Linkek
Békéscsaba



 

Térkép



HungarianSPA Info


Várja Önt a
Királynék városa Veszprém
Veszprém
Veszprém-Infó.net


Világító zuhanyfejek,
hogy a fényben valóban fürödhessen...

 

 

Médiaajánlatunk
C 2005 Datform Kft. - ThermalTours Hungary