| Magyarország Fürdőhelyei | Térképes kereső | Kereső | Partnereink | Kapcsolat |

Gellért Gyógyfürdő
 

1118- Budapest
Kelenhegyi út 4.
KIRAKATT - Térkép - Útvonaltervező

 


175

„A Gellértben fürdeni olyan, mint Versailles-ban a Bourbonok ágyában hempergőzni – írja egy magyar napilap –, az oszlopokkal díszített elegáns aula, első pillantásra inkább tűnik bálteremnek, mint fürdőnek.” A világszínvonalú Gellért-fürdő Budapest egyik legrégebbi fürdőhelyén, a látványos (kilátó) pont, a Gellért-hegy tövében, a Szabadság-híd budai hídfőjénél található.

175

A Gellért Szálló kései szecessziós stílusban épült 1918-ban Hegedűs Ármin, Sebestyén Artúr és Sterk Izidor tervei szerint. A szállodával egybeépített gyógyfürdő, uszoda és strand Budapest egyik legszebb fürdője. A jellegzetes keleti kúpos formájú tornyok, a mozgalmas homlokzat, amelynek erkélykorlátait lant- és madármotívumok díszítik, messziről vonzzák a tekintetet.


A Gellért Szálló kései szecessziós stílusban épült 1918-ban Hegedűs Ármin, Sebestyén Artúr és Sterk Izidor tervei szerint. A szállodával egybeépített gyógyfürdő, uszoda és strand Budapest egyik legszebb fürdője. A jellegzetes keleti kúpos formájú tornyok, a mozgalmas homlokzat, amelynek erkélykorlátait lant- és madármotívumok díszítik, messziről vonzzák a tekintetet.

175

A Budai-hegység 235 méter magas dolomitröge keleten meredek sziklás oldallal, szinte függőlegesen szakad a Dunába, nyugaton lankásan ereszkedik a Kelenföldi lapály és a Német-völgy felé (Kis-Gellért-hegy). A hegy lábánál húzódó tektonikus törésvonalnak köszönhető a budai hőforrások keletkezése (Árpád, Rákóczi, Kara Musztafa, Gül Baba, Kossuth, Beatrix és Mátyás király), amelyek évszázadok óta gyógyvízzel látják el a létrehozott fürdőket. A hegy déli oldalán a Szent Iván-barlang szája tátong. A legenda szerint hajdan remete élt benne, aki a betegeket a hegy lábánál lévő forrástó sáros, meleg vizével gyógyította. Innen eredhet a Gellért-fürdő korábbi neve, a Sáros-fürdő.

175

A Gellért-hegy első lakói a kelták voltak. A déli lejtőn feltárt telepen talált pogány áldozóhely lehetett az alapja a későbbi boszorkányjárásoknak. A honfoglaló magyarok (IX-X. század) a hegy lábánál lévő kedvező dunai átkelési lehetőségnél révet alapítottak. A pogány magyarok a keresztény hittérítő Gellért csanádi püspököt a hegy sziklás dunai oldaláról gurították a mélybe 1046-ban – a monda szerint: a XV. századtól Szent Gellért-hegynek nevezik a dolomittömböt. Az itt előtörő forrásról 1433-ból már maradt fent említés.


A középkori közfürdő még a Gellért-hegy egy természetes, hatalmas üregében működött, amelyet a törökök a beszédes Purgatórium néven említettek, és vizének csodálatos gyógyító erőt tulajdonítottak. Evlia Cselebi török világutazó azt írta, hogy addig kell benne maradni, amíg a test vörös nem lesz, utána gyorsan kimenni és magunkat melegen tartani. Buda török fennhatósága idején (1541-1686) a hegytetőn álló kápolna helyére palánkvárat építettek. (Valószínűleg erről az erősségről nevezték el ebben az időben Blocksbergnek, azaz Erőd-hegynek). A törökök építették ki a hegy lábánál a fürdőket, az Aga fürdőjét a Sáros-fürdő (Gellért) helyén, a Direkli ilidzsaszit (Rudas) és a Kücsük ilidzsaszit (Rác).


A XVII. században a hegy gyakran szerepel a hazai boszorkányperekben, mint a boszorkánytáncok, boszorkánygyűlések helyszíne. Még a más vidékeken tapasztalt boszorkányjárást is „Szentgellértre való járásnak” nevezték el. A hegy a XVIII. század vége felé egyre kedveltebb kirándulóhellyé vált.

175

Az elbukott 1848-49-es szabadságharc és forradalom megtorlója Julius von Haynau táborszernagy a „rebellis magyarok megfékezésére” a Gellért-hegy tetejére felépíttette a citadellát (1851), amelynek erőd jellege a Habsburg-birodalommal való kiegyezés (1867) után fokozatosan megszűnt. 1873-ban 30 000 facsemete elültetésével alapozták meg a hegy mai képét. 1904-ben állították fel a mesterséges vízesés fölött a Szent Gellért-szobrot (Jankovich György). A II. világháborúban megsérült citadellát 1961-ben nyitották meg újra (kiállítóhely, étterem, turistaszállás). 1947-ben a hegy déli sziklaormán állították fel Kisfaludi Stróbl Zsigmond „Felszabadulási emlékművét”, a város szinte minden pontjáról jól látható női alakot ábrázoló Szabadság szobrot, a náci uralom alóli felszabadulás jelképét. (1992-ben az őrt álló szovjet katona szobra a Szoborparkba került). A Citadellától lövik fel minden év augusztus 20-án, az államalapító I. (Szent) István király (1001-1038) és az új kenyér nemzeti ünnepén a tűzijáték rakétáit.

175

A II. világháború után a hegy déli és nyugati része teljesen beépült, a főváros egyik elegáns lakónegyedévé vált. A Gellért-hegy gyomrában, a Tabán felőli oldalon 1978-ban adták át Magyarország legnagyobb, 80 millió liter ivóvíz befogadására alkalmas víztározóját. Tetejét Buda és Pest szimbolikus egymásra találásának szobra díszíti. A hegyet 2000-ben védett területté nyilvánították, amelyet a Duna-Ipoly Nemzeti Park kezel.

Linkek
Budapest
Gellért Gyógyfürdő



 

Térkép



HungarianSPA Info


Várja Önt a
Királynék városa Veszprém
Veszprém
Veszprém-Infó.net


Világító zuhanyfejek,
hogy a fényben valóban fürödhessen...

 

 

Médiaajánlatunk
C 2005 Datform Kft. - ThermalTours Hungary