| Magyarország Fürdőhelyei | Térképes kereső | Kereső | Partnereink | Kapcsolat |

Király Gyógyfürdő
 

1027- Budapest
Fő u. 84.
KIRAKATT - Térkép - Útvonaltervező

 


177

A helyén római kori fürdő maradványait is találtak, a Királyt a középkorban építették. A vizet a több 600 méterre északra levő Lukács-fürdőből (II. Frankel Leó út 25.) vezették és vezetik ide ma is.

Történelem
177

Amikor az 1526-os mohácsi csatavesztéssel a Magyar Királyság jelentős részét az Oszmán-Török Birodalom bekebelezte (1697-ig), a félholdas lobogó csaknem másfél évszázadig lengett Buda Várán is (1541-1686). Ám a török hódítás nemcsak pusztulást hozott – építészeti emlékek őrzik a hódoltság korát.


A fürdőt a korabeli várfalon belül a budai Arszlán pasa 1565-ban kezdte építtetni – távol a melegvízbázistól –, és utóda Szokoli Musztafa fejezte be. A törökök azért helyezték messze a forrásoktól a fürdőt, hogy ostrom idején is használhassák. A vizet 664 méter távolságból vörösfenyő törzséből vájt vezetéken a József-hegy alatt, illetve a mai Lukács-fürdő területén eredő forrásokból juttatták el a termálmedencékbe. Buda visszafoglalása (1686) után egy évszázaddal a fürdő a König család birtokába került (1796), ők építették át mai formájára (1827: klasszicista szárny)– magyarosított nevét is a családról kapta.

Látnivalók


A Király Gyógyfürdő Fő utcája az ókori római fő hadiút nyomvonalán húzódik - a jelenlegi Bem József tértől a Clark Ádám térig -, amely Pannonia provincia belsejébe vezetett és a mai Batthyány tér környékén ágazott el. Ezt az utat később a honfoglaló magyarok (IX-X.század) is használhatták. A Fő utca hét teret érint, öt templommal, több történeti stílust és eklektikai változatukat képviselő házsorok szegélyezik, kilátást nyújt a Dunára (a Világörökség része) és a Várhegyre.

177

A városrész (Víziváros = Wasserstadt) déli végén, a Lánchíd budai hídfőjénél, a Clark Ádám téren áll a „0” kilométerkő – a magyarországi távolságok kiinduló- és viszonyítási pontja – a Fő utca északi végén, az 1848/49-es szabadságharc tábornokáról elnevezett Bem József tér környékén pedig már az első században római légió állomásozott. A limes út melletti vízivárosi telepet 260 körül a szarmaták és a kvádok elpusztították.


A főváros II. kerületében a honfoglaló magyarok egyik vezéréről (és a belőle származó királyi házról) elnevezett időszakból, az Árpád-korból (896-1301) való települések nyomai mutathatóak ki. A török korban (1541-1686) a Vár körüli legnagyobb lakótelep, az úgynevezett „Varos” volt (e magyar szó átkerült az oszmán-török szókincsbe), a mai Széna tér, a Bem tér és a Lánchíd budai hídfője között – a későbbi Víziváros. A „Varos”-t kettős falrendszer védelmezte, valamint a mai Széna tér környékén húzódó mocsár

177

A Király Gyógyfürdő mellett áll a Szent Flórián-kápolna (Fő u. 90.), amelyet Christ Antal budai pékmester építtetett (1750-53) saját költségén Szent Flórián tiszteletére, az egykori polgári kórház kápolnájaként. A XIX. század végén a Duna-part melletti területet feltöltötték és a templom körüli városrészt is szabályozták. 1937-ben a kápolnát – korabeli technikai bravúrral – csaknem másfél méterrel emelték meg és szigetelték. A kápolna a görög katolikus egyház tulajdona 1920 óta.

177

Közép-Európa egyetlen műemlékként megőrzött öntödéje (a Fő utca északi végéből balra fordulva) a Bem József utcában található: az Öntödei Múzeum, az egykori Ganz-törzsgyár (a 20 szám alatt). A svájci születésű Ganz Ábrahám hengermalmi öntőmester volt. Első vasöntödéje 1844-ben itt működött, ebből a műhelyből alakultak ki a későbbi Ganz-gyárak. Ganz Ábrahám – 1854-ben megszerzett szabadalmi jog után – az európai (osztrák, magyar, német, francia, orosz) vasutakat kéregöntésű vasútikocsi-kerekekkel látta el. A Bem József utcai öntöde 1964-ig működött, leállítása után ipari műemlékké nyilvánították és berendezték az Öntödei Múzeumot.


A Bem József utcából a Margit körútra jutva pillantjuk meg az Országúti Ferences templom és rendházat (Margit körút 23.). A török kiűzése után a Bécsből visszatelepülő Ágoston-rendi szerzetesek 1707-ben új kis templom és rendház építetésébe fogtak, amit a növekvő érdeklődés miatt ki is bővítettek (1770). II. József császár (1780-1790) feloszlatta a rendet és ferenceseket telepített a helyükre a Vízivárosból.

177

A Király Gyógyfürdőből a másik irányba, dél felé indulva a Fő utcán a Battyhány térre jutunk, amely már a középkorban forgalmi csomópontnak számított - az országos vásárokat a Batthyány téren tartották. 1905-től nevezik Batthyány térnek, az első független magyar kormány miniszterelnökéről, gróf Batthyány Lajosról (1807-1849). A téren áll a Szent Anna templom, a copfstílus, úgynevezett Hikisch-ház 1794-95-ből, az Erzsébet apácák temploma, kolostora és kórháza, a barokk templom (1731-37) és a Batthyány téri Vásárcsarnok.

Linkek
Budapest



 

Térkép



HungarianSPA Info


Várja Önt a
Királynék városa Veszprém
Veszprém
Veszprém-Infó.net


Világító zuhanyfejek,
hogy a fényben valóban fürödhessen...

 

 

Médiaajánlatunk
C 2005 Datform Kft. - ThermalTours Hungary