| Magyarország Fürdőhelyei | Térképes kereső | Kereső | Partnereink | Kapcsolat |

Palatinus Strandfürdő
 

1138- Budapest
Margitsziget
KIRAKATT - Térkép - Útvonaltervező

 


178

A főváros legnagyobb szabadtéri strandfürdője természetvédelmi területen, dendrológiai parkban található a Margitszigeten. Az 1919-ben megnyílt Palatinus medencéit a sziget termálforrása táplálja. Nagy népszerűsége miatt 1937-ben Janáky István tervei szerint átalakították. Az átépítés a magyar bauhaus építészet egyik figyelemre méltó példája. A becézve „Pala”-ként emlegetett Palatinus gyepszőnyege 70 000 m ² felületű. Ivócsarnoka ma is működik; a Dagály- és a Csillaghegyi-fürdővel harmadmagával Budapesten. A Margitszigetet délen a Margit-, északon pedig az Árpád-híd köti össze a főváros budai és pesti oldalával.

Történelem
178

A Duna-parti uszoda története a dunai fürdőzés egyre népszerűbbé válására vezethető vissza, a XIX. században sorra nyíltak a katonai és polgári úszóiskolák. A Duna-uszodák a folyóparton lehorgonyzott, keretszerű faácsolatok voltak, amelyeknek közepén a víz átfolyt, ez volt a „medence”. A Dunában fürdőzők, úszók biztonságát szolgálta az Adam Clark (1811-1866) angol mérnök tervei szerint készült acélkosár. A szerkezetet a Dunába merítették és baj esetén egy gépezettel percek alatt a levegőbe emelték. 1852-ben Pestnek már négy Duna-uszodája volt. Népszerűségük miatt még az 1940-es években is működött egy ilyen tutajuszoda a Palatinus strandon.

178

Pest és Buda virágzó fürdőélete mellett a XIX. század közepén a Margit-szigeten ismét felfedezték a rómaiak által már használt, de a középkor után elfeledett termálforrásokat. 1866-ban Zsigmondy Vilmos mérnök (1821-1888) kutatófúrásai nyomán kezdődött meg a sziget termálvízkészletének feltárása. József főherceg minden eszközzel ösztönözte kedvelt tartózkodási helye kiépítését, így a neoreneszánsz építészet magyar mestere, Ybl Miklós (1814-1891) 1868-ban nagyszabású tervet készített a Margit-sziget teljes fürdőteleppé alakítására. Elképzelése csak részleteiben valósult meg, de a sziget fejlődése így is lendületet vett. Felépült az elegáns Nagyszálló, a Kisszálló és a Nagyvendéglő, valamint a kapcsolódó melléképületek. József nádor (latinul: palatinus) felesége, Alexandra Pavlovna nagyhercegnő számára a szigeten rendezett be nyaralót. 1814-ben a Napóleon elleni szövetség vezetői, I. Sándor orosz cár (a nádor sógora), III. Frigyes Vilmos porosz uralkodó, I. Ferenc osztrák császár és magyar király itt találkoztak. 1868-70 között épült a sziget északi végén álló Margit fürdő, amelyet az 1956-os árvíz után lebontottak. A Palatinus melletti versenyuszodát Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok tervezte; 1930. november 15-én nyílt meg.

Látnivalók

178

A XIII. kerületben fekvő Margitsziget eredetileg három különálló sziget volt, a Fürdő-, a Festő- és a Nyulak szigete. Ezeket vették körül közös betonozott parttal a XIX. századi folyószabályozások idején, kialakítva, a sziget mai 2,5 kilométer hosszú méretét.


A Margitsziget nevei a különböző korokban: Urak-sziget, Nyulak szigete, Szent András szigete, Boldogasszony szigete, Lánysziget, Kvszadaszi (törökül), Budai sziget, Palatinus-sziget.

178

A szigeten már a római korban is laktak, a középkorban kolostorok választották védett nyugalmát és a királyok használták vadászterületnek. (A premontrei, ferences és domonkos rendi kolostorok romjai mai is láthatóak.) Nevét IV. Béla király (1235-1270) lányáról, Margitról kapta, aki a tatárjárás (1241-42) után hálából egy margitszigeti kolostorba vonult (1254-1271). A török uralom véget vetett a kis kolostor sziget virágzásának. Évszázados elhanyagoltság után csak a XIX. század keltette új életre a szigetet, amikor nyilvános park és szórakozóhelyként nyitották meg a nagyközönségnek. 1900-ban megépült a Margit-híd (1876) szárnyhídja, így a szigetet már nem csak csónakon lehetett megközelíteni.

178

A sziget főkertésze 1882-től Magyar György (1844-1923) volt. A kereskedelmi kertészetben 1400 fajta rózsát termesztettek 16 000 példányban. Japánkert létesült. Magyar György 1909-ben ment nyugdíjba. Itt a szigeten született 1882-ben fia, Magyar Gyula (megh. 1945), dendrológus, növénynemesítő. A sziklakert vízesését a Zsigmondy-forrás táplálja. 1911-ben nagyarányú kertészeti rendezésbe kezdtek, ennek hatására létesült a szigeten a vadaskert, a fácános és a Művész sétány.


József Ágost főhercegtől és tábornagytól – József nádor ükunokájától – a magyar állam az 1908. évi XLVIII. törvény alapján vette meg a szigetet és átadta a Fővárosi Közmunkák Tanácsának. 1909. január 1-jén a Fővárosi Pénzalap tulajdonába került, amely német és francia tőkével megalapította a Szent Margitszigeti Gyógyfürdő Részvénytársaságot.

178

1927 után a kertészetben nagyszabású munkák folytak: 60 000 m ³ földet mozgattak meg, 60 holdon termőföldet terítettek el, 50 holdat füvesítettek, továbbá 6000 m hosszú és 6 m széles sétautat építettek; a pesti oldalon 150 kőrisfát, a budain 200 jegenyenyárt ültettek. Telepítettek 3000 különböző díszfát és 50 000 díszcserjét. A kereskedelmi kertészet helyére nagy virágellipszis ( 15 000 m ²). A rózsakertben a világ akkor ismert összes rózsafajtája megtalálható volt, 25 000-es tőszámmal. A virágágyakba 250 000 tő növényt ültettek, kihelyeztek 3000 fészekodút és 20 madáretetőt.


A Margitsziget ma a főváros egyik legnagyobb – csaknem 100 hektáros – közparkja. Európa egyik legszebb dendrológiai parkjának nyugalmát az autóforgalom kizárásával biztosítják. Különleges nevezetessége az első magyar kertművészeti emlék, az 1251-ben már vízvezetékkel rendelkező domonkosrendi kolostorkert.

178

A szigetet az 1929. évi XVI. tc. értelmében gyógyhellyé nyilvánították. A II. világháború a szigetet is alaposan megtépázta. A sérülések a túlélő fákon ma is jól felismerhetők: roncsolt törzseik 1- 2 méter magasról hajtottak ki, s ezek a „hajtások” ma már több mint hatvan évesek.

178

A margitszigeti szecessziós stílusú víztorony 1911-ben épült az akkor forradalminak számító vasbeton technológiával, Zielenszky Szilárd műszaki és ifj. Ray Rezső művészi tervei szerint. A víztorony már évtizedek óta nyugalomba vonult, a medencét kiszerelték belőle, ma kilátótoronyként és kiállítóteremnek használják a bérlői. Ipari műemlék, ahogyan a margitszigei csáposkutak.


A Bodor-kút eredetijét a névadó székely ezermester, Bodor Péter fabrikálta 1820-ban a marosvásárhelyieknek. A másolatot 1936-ban építették fel. A zenélő kút eredetije már elpusztult, ezt rekonsturálták. A vízhajtotta szerkezet minden órában dallamokat játszott és kupoláján egy nap alatt körbeforgott az aranyozott Neptun-szobor. A szigeti kút zenéjét eredetileg is villanyorgona szolgáltatta. A háborúban megrokkant tornyot az 1980-as években újították fel, ha nem is az eredeti szerkezettel, de ma ismét zenél a kút.

178

A Margitszigeti Szoborsétány nem egyetlen, szobrokkal kísért út, kitérőket is lehetővé tesz a sziget hangulatos ligetében, az árnyas fák alatt sétálóknak. A magyar művészet nagyjainak mellszobrait láthatjuk itt.

Linkek
Budapest



 

Térkép



HungarianSPA Info


Várja Önt a
Királynék városa Veszprém
Veszprém
Veszprém-Infó.net


Világító zuhanyfejek,
hogy a fényben valóban fürödhessen...

 

 

Médiaajánlatunk
C 2005 Datform Kft. - ThermalTours Hungary