| Magyarország Fürdőhelyei | Térképes kereső | Kereső | Partnereink | Kapcsolat |

Lukács Gyógyfürdő és Uszoda
 

1023- Budapest
Frankel Leó u. 25-29.
KIRAKATT - Térkép - Útvonaltervező

 


179

Színészek, írók, zenészek, művészek és más közismert személyiségek kedvelt fürdő- és találkozóhelye. A világ különböző tájairól is érkezett emberek hálából a gyógyulásért az udvaron elhelyezett márványtáblákkal mondanak köszönetet. Már a XII. században ápoltak itt betegeket a Szent János-lovagok – majd a rodoszi és máltai lovagrendek – és kolostoraik mellé fürdőt építettek. A jelenlegi fürdő 1894-ben épült fel, forrásvize a Király Gyógyfürdőt is táplálja.

Történelem
179

A budai hegyek lábánál, a Duna mentén húzódó „termális vonal” mentén feltörő hévizek által létrehozott forrásjáratok egy rendszert alkotnak. A Frankel Leó úton egy természetes forrás által táplált tó látható. Mesterséges bejáraton keresztül azonnal a barlanghasadékot kitöltő vízbe léphet a látogató. A hasadék évszázadok óta ismert, innen fakadt már az ókori rómaiak fürdési és gyógyításra használt langyos vize. A feltörő víz a XIII. századtól malmokat működtetett. Az első írásos adat egy oklevél 1276-ból , amelyben a pápa megerősíti a Nyulak-szigeti (ma: Margitsziget) apácák malombirtokát.


A főváros II. kerületében a honfoglaló magyarok első vezéréről (és a belőle származó királyi házról) elnevezett időszakból, az Árpád-korból (896-1301) való települések nyomai mutathatóak ki. A honfoglaló magyar törzsek egyikének nevét viselő Nyéken (a mai Szajkó utca környékén) X-XI. századi temetőket találtak. E falu középkori határai Buda, Felhévíz és Hidegkút voltak. (Anonymus szerint az V. században a hun vezér Attila is itt táborozott.)


(Buda) Felhévíz (Superiores aque calidae Budenses) nevét a mai Császár- és Lukács-fürdő környékén feltörő melegvizű források után kapta. Eredetileg Óbuda része volt, déli határa körülbelül a Lánchíd budai hídfőjéig tartott. Felhévíz piactere - hozzávetőlegesen a mai Bem József téren - a II. Géza magyar király (1130-1162) által alapított Gézavására és Óbuda első csónakos révje.


A források mellett nem csak malmok, hanem fürdők is működtek. Ma is látható egy eredeti török fürdőépület elbújva az Irgalmas rendi kórház épületei között. (Ezek mellett működött (Hunyadi) Mátyás király (1458-1490) „fegyvergyára”.) A török hódoltság (1526-1697) legnagyobb „lukácsistája” minden bizonnyal Buda tizenkettedik helytartója, Musztafa pasa volt. Ő építtette a Barutchne Ilidzseszi malmot is, amely a Szent Lukács fürdő egész télen át is zavartalanul zubogó forrásvizeinek erejével működött, nyolcvan garatra járt, gabonát és puskaport is őrölt.

179

Buda Várának (1541-től) töröktől való felszabadítása (1686) után az összes akkori fürdőt kincstári vagyonnak nyilvánították, így a József-hegyi csoporthoz tartozó Császár és Lukács fürdő területén fakadó forrásokat is. A „Thermae Maiores Regiae” néven megjelölt területeknek később még az északi és déli részét is különválasztották. Az északi részt 1702-ben Ecker János sebész vásárolta meg, és a területén kialakította a mai Császár fürdőt. A déli részen elhelyezkedő Császár malom udvarában lévő fürdő ebben az időben még háttérbe szorult.


A tó melletti romos épület csak a Lukács-fürdő építésekor készült és 1965-ig török-fürdőként üzemelt. A forrásterület 1884-ben Palotay Fülöp birtokába került, aki 1893-ban részvénytársaságot hozott létre, amely felépítette a ma is látható Lukács-fürdőt. A forrásvizet a Malom-tóból csővezetéken keresztül vezették a medencékhez.

Látnivalók

179

A Lukács-fürdőt egy szűk sikátor választja el a másik nagyhírű fürdőtől, a Császártól, amely régebbi és értékesebb, ám az egészségügyet szolgálja az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (Budai Irgalmasrendi Kórház) részlegeként. A Duna-parton tovább haladva a nyitott Császár uszodát találjuk, mellette pedig a híres, Komjádi Béláról elnevezett fedett uszodát, amellyel szembe zöldellik a belváros népszerű pihenő és sportoló helye a Margitsziget, ahová a Frankel Leó útról a Margit-hídon keresztül juthatunk el.

179

A Lukács Fürdőhöz legközelebb eső történelmi nevezetesség– a Király Gyógyfürdőnél már bemutatottakon kívül – Gül Baba Türbéje és Rózsakertje (1023 Budapest, Mecset utca 14. (bejárat: Türbe tér 1.) Az egykori budai pasa nyughelye a Rózsadomb oldalában török kori épület, a világ legnyugatibb mohamedán zarándokhelye. Itt található a „rózsák atyjának”, vagyis Gül Babának a szobra. A sírkápolnát I. (Hatalmas, avagy Törvényhozó) Szulejmán szultán (1520-1566) parancsára építették (1543-48).

Linkek
Budapest



 

Térkép



HungarianSPA Info


Várja Önt a
Királynék városa Veszprém
Veszprém
Veszprém-Infó.net


Világító zuhanyfejek,
hogy a fényben valóban fürödhessen...

 

 

Médiaajánlatunk
C 2005 Datform Kft. - ThermalTours Hungary