| Magyarország Fürdőhelyei | Térképes kereső | Kereső | Partnereink | Kapcsolat |

Csillaghegyi Strandfürdő
 

1038- Budapest
Pusztakúti út 3.
KIRAKATT - Térkép - Útvonaltervező

 


180

Vadregényes környezet, buja növényzet, békés, pihentető hangulat: Buda északi részén 90.000 m ² parkosított, ősfás területen, a Róka-hegy oldalában, lépcsőzetesen helyezkednek el a strandfürdő szintjei. Kellemes sétákat tehetünk a strand területén és a környék ódon hangulatú, kacskaringós utcáin is.


A „Csillaghegyi Árpád fürdő Rt.” 1919-ben kezdte meg a fürdő kifejlesztését, amely 1971-ben nyerte el mai formáját. Árnyas sétányain Ámor és az egyéb, „angyali” módon megformázott kőszobrok hajdanvolt békebeli hangulatot idéznek. Tömegközlekedéssel a Batthyány térről induló HÉV csillaghegyi megállójától pár lépést kell tennünk a strandfürdőig. Gépkocsival is a Szentendrei úton római kori leletek, (textil)ipari épületek és lakóparkok, panelház tömbök mellett haladunk el. A strand a szentendrei kerékpárúton is megközelíthető.


A strandmedencék mögött a hegyen 100 000 négyzetméteres parkot is kialakított az egykori Árpádfürdő Rt. A hetvenes években félbemaradt hotelépítkezés és sportpálya ellenére a terület ligetszerű, telepített park, amely az 1919 óta eltelt idő alatt valóságos arborétummá terebélyesedett. A rókahegyi fenyvesek a fürdő parkjával együtt jelentik Csillaghegyet a helyieknek, de az erdő levegőt szállít az egész városnak.


A Csillaghegyi strandon percenként 800 liter 22 ºC hőmérsékletű, a Római fürdő forrásaihoz hasonló minőségű víz termelhető ki. A forrás vizét Csillaghegyi Ásványvíz néven palackozzák. Az ásványvíz palackozása céljából 1993-ban és 1994-ben két, karsztvizet termelő kutat mélyítettek Kelenföldön és a Hajógyári-sziget mellett. A kelenföldi fúrás 900 méter mély, percenként több mint ezer liter, 64 ºC hőmérsékletű, kálcium-magnézium, szulfátos-hidrokarbonátos-fluoros karsztvíz kitermelésére képes. A víz összes oldott só tartalma literenként 1 813 mg; Apenta néven palackozva kerül forgalomba. A 474 méter mélységű óbudai fúrásból percenként 600 liter 22 ºC hőmérsékletű kálcium-magnézium-szulfátos, hidrokarbonátos, fluoros radioaktív karsztvíz termelhető ki. A víz összes oldott só tartalma 661 mg literenként; palackozva Óbudai gyémánt néven hozzák forgalomba.

Látnivalók

180

A Flórián tértől északra, a Szentendrei úton pillantjuk meg a római kori vízvezeték pilléreit, két oldalán pedig a polgárváros feltárt romjait. Balra a kisebbik, polgárvárosi amfiteátrumot, jobbra az Aquincumi Múzeumot, amelyet Európa harmadik legnagyobb összefüggő romkertje vesz körül.

180

Pünkösdfürdő, Csillaghegy strandjait, csónakházait, sporttelepeit, üdülőit keresheti fel az érdeklődő. A Dunán közlekedők ismerik az Óbudai sziget jacht-kikötőjét, ahol megpihenhetnek egy dunai kirándulás közben, s alacsony vízálláskor a római helytartói palota maradványait megcsodálhatják. A nemzetközi koncertek miatt fiatalok ismert szórakozó helye lett az Óbudai sziget, mint a Sziget-fesztivál.


Csillaghegy a III. kerülethez, Óbuda - Békásmegyer Önkormányzatához tartozik. Óbuda területén már az őskor időszakáról találhatók leletek, elsősorban az északi városhatár térségében a Duna közelében. Lakott területekre utaló nyomok szórványosan fordulnak elő a Duna parton, a Hajógyári szigeten és az Árpád hídtól délre. Óbuda 2000 éve olyan történeti korok egymásra halmozódott lelőhelyét jelenti, amely a múltjával együtt élő települést jelent a jelenben. Óbuda Budapest legrégebbi városrésze. Területén épült ki a római korban az első város, Aquincum – a mindenkori helytartó rezidenciája –, amely ugyanúgy kiinduló pontja, magja volt a későbbi főváros kialakulásának, mint ahogy római városi előzményből nőtt ki London, Párizs vagy Bécs. Itt kezdődött mintegy 2000 évvel ezelőtt a város története.

180

Óbuda az egyik legkorábbi települési központ, amely jelentős várossá vált a középkor folyamán. A török kiűzése (1686) utáni évszázadokban a korábbi Óbuda és a földesúri mezőváros, Békásmegyer közé ékelődött be Rómaifürdő és Csillaghegy, mindkettő a századelőn épül ki kertvárossá.


Jellemző a török idők utáni német telepesek megjelenése, amely a későbbiekben a gyáripar kialakulásával párhuzamosan osztrák, lengyel, cseh iparosok és munkások megjelenésével járt együtt. A XIX. század közepén a németajkúak már a lakosság többségét jelentették. Hagyományaik a mai napig fennmaradtak. A kialakuló textil- és téglagyárak mellett a fő gazdálkodási ág a szőlőtermesztés volt a hegyvidéki területeken, amelynek nyomai ma már nem lelhetők fel.


Budapest 1873-ban Buda, Óbuda és Pest – a három önálló város – egyesítésével jött létre. A kerületekre osztásnál nem a hagyományos Óbuda területét vették alapul, területe kiterjed, majd nagy Budapest kialakításával (XX. század közepe) további területekkel bővült, Csillaghegy és Békásmegyer térségével.


Csillaghegy családi házas település, aprótelkes, sűrű beépítésű terület; a hegyvidéki részeken laza, nagytelkes kertvárosi övezetek alakultak ki.

Linkek
Budapest



 

Térkép



HungarianSPA Info


Várja Önt a
Királynék városa Veszprém
Veszprém
Veszprém-Infó.net


Világító zuhanyfejek,
hogy a fényben valóban fürödhessen...

 

 

Médiaajánlatunk
C 2005 Datform Kft. - ThermalTours Hungary