| Magyarország Fürdőhelyei | Térképes kereső | Kereső | Partnereink | Kapcsolat |

Dagály Gyógyfürdő
 

1138- Budapest
Népfürdő u. 36.
KIRAKATT - Térkép - Útvonaltervező

 



E gyógyfürdő, eredetéből adódóan, leginkább egy strandra hasonlít, habár egy része egész évben nyitva tart. Közvetlenül a Duna partján fekszik, szép parkosított környezetben az Árpád híd és a Rákos-patak között, a főváros pesti oldalán, a XIII. kerületben, Angyalföld Vizafogó nevű részén.


A Dagály 1948-ban nyitotta meg kapuit, vízbázisát az 1944-ben helyben fúrt Béke-kút biztosította, amellyel a Duna medre alatt lelt, és a Duna vizében elfolyó termálvizeket hasznosították. A víz 1970-től a Széchenyi Gyógyfürdőből érkezik vezetéken, így a Dagály is a gyógyfürdők sorába lépett, és széles körű gyógyszolgáltatást biztosít vendégei részére, úszó-, termál-, lazító-, hullám- és élménymedencéivel. A népnyelv hívta, hívja Aranylavórnak, illetve Nyomorabbáziának is, amely nevek tréfás utalások, hogy a Dagály a szegények fürdőhelye volt, s egyúttal célzás arra is, hogy régen a gazdagok az Adria-parti Abbáziába jártak üdülni.

Látnivalók

181

A Dagályból a Duna felé tekintve a 2,5 kilométer hosszú Margitsziget északi csücskét pillantjuk meg, illetve juthatunk el a kedvelt sétáló és pihenőhelyre az Árpád-hídon át. (A Duna folyami hordalékából alakult Margit-sziget történelmére, kolostor-romjaira, művészeti emlékeire, építészeti nevezetességeire, évszázados gesztenyefáira és állatkertjére a szigeten lévő Palatinus-fürdő leírásában térünk ki részletesebben.)


Angyalföld, a pesti síkság része számos, kisebb-nagyobb szigetből álló vadvízország volt. Az 1848-as sáncépítések feltártak egy római erődítmény, egy katonai település maradványait. Az I. és II. századból származó erődítés – Trans-Aquincum – valószínűleg a túlparti Aquicumhoz (a mai Óbudán) vezető átkelőhely védelmét szolgálta. Helye a mai Rákos-patak torkolatának környezetében lehetett, talán épp’ a Dagály Gyógyfürdőnél. A történet-régészeti kutatások az első „angyalfsöldi” település kialakulását a kelta birodalom hanyatlása utáni időre teszik. Az első Árpád-házi királyok (X. század – 1301) alatt Angyalföld királyi birtok volt.


A középkori feljegyzések tanúsága szerint a Vizafogónak nevezett városrészben lévő Agaras tó halászati jogát az apácák védték meg minden külső beavatkozás ellen, mivel a tó számukra igen jelentős jövedelemforrás volt. A mai Angyalföld területén lévő középkori települések sorában említhetjük Új Bécset, Jenőt, Kis-, vagy Új Jenőt, Vizafogót. 1703-ban I. Habsburg Lipót német-római császár és magyar király (1657-1705) kiadott kiváltságlevele említést tesz a Szent László nevű majorról is, ami jelenleg is a kerület területén áll. A mai Rákos-patak környékén a leghíresebb emlék, a XVII-XVIII. századból fennmaradt Ördögmalom, amelynek működésére már a római korból vannak régészeti bizonyítékok.


A ma használatos Angyalföld elnevezés eredetileg a Rákos-mező egy részére vonatkozott. A mostani jelentése a XIX. század elején alakult ki a német (Engelsfeld) tükörfordításból. Ekkor kezdődött Angyalföld újkori kialakítása is. A városrész a század második felében, a Habsburg-birodalommal való kiegyezés (1867) után fokozódó ütemben iparosodott (Hajógyár, Láng Gépgyár, Schlik vasöntöde). A XX. század elejére már a főváros egyik legjelentősebb ipari körzetévé vált, és maradt az 1980-as évek végéig.

Linkek
Budapest



 

Térkép



HungarianSPA Info


Várja Önt a
Királynék városa Veszprém
Veszprém
Veszprém-Infó.net


Világító zuhanyfejek,
hogy a fényben valóban fürödhessen...

 

 

Médiaajánlatunk
C 2005 Datform Kft. - ThermalTours Hungary