| Magyarország Fürdőhelyei | Térképes kereső | Kereső | Partnereink | Kapcsolat |

Dandár Gyógyfürdő
 

1095- Budapest
Dandár u. 5-7.
KIRAKATT - Térkép - Útvonaltervező

 


182

Az 1930-ban épült fürdő építészetében az art deco stílus jellegzetes példája. Eredetileg tisztasági fürdő, csak a teljes felújítást követően (1978) üzemel gyógyfürdőként. Budapest gyorsan fejlődő IX. kerületében, a Ferencvárosban („Franzstadt”) található, egyebek mellett a Vásárcsarnokhoz, az Iparművészeti Múzeumhoz, a Millenniumi Városközponthoz – a Művészetek Palotájával és a Nemzeti Színházzal – és a költő József Attila emlékszobájához közel. A kerület sportegyesülete a Ferencvárosi Torna Club (FTC) – a „Fradi” – labdarúgó-stadionja az Üllői út és a Könyves Kálmán körút sarkán található.

Látnivalók

182

Az egykori Pest városkapuin kívül emelt városrész 1792-ben I. Ferenc trónralépésének alkalmából kapta nevét. Az 1879-ben Pest, Buda és Óbuda egyesítésével kialakult Budapest (1873) kerületei közül, a IX-es sorszámot kapta az akkor már a mai kiterjedésével azonos városrész. A főváros jellemző, sugaras-gyűrűs szerkezetének két „sugara” az Üllői út, Soroksári út (illetve a Duna-part) határolja, az egyes gyűrűk mentén pedig eltérő, kifelé haladva egyre kevésbé városias beépítésű egységekből épül fel.


A belső-Ferencváros a Kiskörút (Vámház krt.) és a Nagykörút (Ferenc körút) közti rész a legrégibb, leginkább városias terület. Jellemzően zárt sorú, három-négy-öt emeletes századforduló környékén épült bérházakkal, jelentős számú intézménnyel (Vámház, ma Közgazdaságtudományi Egyetem, Központi Vásárcsarnok, Iparművészeti Múzeum).

182

A Dandár Gyógyfürdő a középső-Ferencvárosban a Nagykörút és a Haller út közötti területen fekszik. A Haller út sokáig a város határa, egyben árvízvédelmi vonal (Ferencvárosi védgát) volt. A Soroksári út és a Vágóhíd utca menti terület a malmok és egyéb, mezőgazdasággal kapcsolatos ipari tevékenységek területe volt, lakóházakkal keverten. A maguk korában korszerű gyárak, üzemek tették lehetővé a Ferencváros XIX. századi fellendülését. A kerület ipari területe a külső-Ferencváros.

182

A kerület jelenlegi legnagyobb beruházása a Soroksári út és a Duna között, a Petőfi-hídtól (Boráros-tér) a Lágymányosi-hídig tartó területen az úgynevezett Milleniumi Városközpont építése, lakóingatlanokkal, irodákkal, tervezett konferenciaközponttal és a már működő Művészetek Palotájával, valamint a Nemzeti Színházzal.

182

A Művészetek Palotájának (MűPa) látványos épülettömbje több mint 10.000 m² alapterületen áll a Lágymányosi híd pesti hídfőjénél, a Nemzeti Színház szomszédságában. A ház teljes belső alapterülete 64 000 m², egyszerre akár 4.500-an is elférnének benne. A közös tető és az ugyancsak közös, impozáns előcsarnok a három fő egység, a kortárs művészetek Ludwig Múzeuma, a Nemzeti Hangversenyterem és a magas akusztikai igényeknek is megfelelő színházterem, a Fesztivál Színház, valamint ezek kiszolgálórészei mellett egész napos programlehetőséget kínáló, a közönség számára rendelkezésre álló helyszíneket foglal egybe: büféket, éttermet, kávéházat, internetkávézót, panorámateraszokat, ajándék- és könyvesboltokat.

182

A MűPa „előtt” áll a Nemzeti Színház több mint 20 000 négyzetméteres épülete, körülötte parkosított térrel, híres magyar színművészek szobraival, homlokzati reliefjeivel. A nagyszínház 72 ponton emelhető és süllyeszthető technikájú játéktere egyedülálló Európában.

182

A kerület belvárosi határán, áll Ybl Miklós (1814-1891) kétemeletes, terebélyes neoreneszánsz palotája, az 1871-74 között épült Fővámház. Az épület ma a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemnek ad otthont (Közraktár u.). Főhomlokzata a Dunára néz. A méltóságteljes tömbön a részletek kidolgozottsága itáliai mintát követ. Mögötte, a Vámház körúton a Központi Vásárcsarnok épülete magasodik.

182

Az Iparművészeti Múzeum 1893-96 között épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján, az Üllői út és a Ferenc Körút sarkán. A keleti ornamentikát és magyaros díszítőmotívumokat magán viselő, a korai szecesszió jellegzetességeit mutató palota építészeti megoldásai különlegesek: kiállítócsarnokának vasvázas üvegteteje, az üvegkupola díszítése, az oszlopos előcsarnok fölfelé nyitott, a kupolára rálátást adó építészeti megoldása nemzetközi hírű. A Zsolnay-kerámiával (majolika) borított színes kupola messziről, a meseszerű díszítményekkel ékes nyitott főbejárati csarnok közelről csalogatja a látogatókat. Az Iparművészeti Múzeum előtt Lechner Ödön ülő bronzszobra található, 1948 óta.


A magyarországi zsinagógaépítészet egyik legnagyobb egyénisége Baumhorn Lipót tervei alapján 1924-ben avatták fel a Páva utcai zsinagógát. Baumhorn munkásságára nagy hatással volt Lechner Ödönnek, a magyaros szecesszió megteremtőjének eklektikus komponálási módja, amelyhez keleties, illetve reneszánsz, barokk, nem ritkán szecessziós ornamentikát alkalmazott. Az épület központi része a 2004. áprilisától a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely együttesének ad otthont.


A klasszicista, egyhajós református templom 1816-1830 között épült Hofrichter József tervei szerint. A főbejárat négyoszlopos portikuszát, az orgonakarzatot (1854-ben) és a szószéket (1831-ben) Hild József, az üvegablakokat Róth Miksa tervezte. Kincstárában XVII. és XVIII. századi liturgikus tárgyakat őriznek.

182

A Malomipari Múzeum – Concordia Malom (Soroksári út 24.) Budapest egyik legnagyobb malma: 750 négyzetméteren gépek, eszközök, műszerek és a tablókon látható képek, okmányok szemléltetik a magyar malomipar fejlődésének minden fontos állomását. A múzeumhoz tartozik Magyarország legátfogóbb malomipari szakkönyvtára (Kisrókus utca 15/b.).


A Biblia Múzeumot (Ráday utca 28.) a Duna-melléki Református Egyházkerület alapította 1988-ban. Állandó kiállítása A Biblia világának három évezrede címet viseli. A héber és görög papirusz- és kódexfotók mellett bemutatja Janus Pannonius evangéliumát, az Erasmus által kiadott első nyomtatott görög Újszövetséget (1516), Luther Márton egy korai Ószövetség-fordítását 1524-ből. Külön teremben látható a magyar Biblia története: Károli Gáspár első teljes magyar fordítása, a Vizsolyi Biblia 1590-ből, Káldi György 1626-os jezsuita bibliája. Továbbá látható számos idegen nyelvű bibliafordítás és Braille-Biblia is.A József Attila-emlékszoba múzeumot József Attila (1905-37) szülőházában (Gát u.3.), egy 30 négyzetméteres szoba-konyhás lakásban alakították ki. A tárlaton a korabeli enteriőr, a költő kéziratai és a róla szóló dokumentumok másolatai láthatók. A Petőfi Irodalmi Múzeum által rendezett kiállítást Kassák Lajos nyitotta meg 1964-ben.

Linkek
Budapest



 

Térkép



HungarianSPA Info


Várja Önt a
Királynék városa Veszprém
Veszprém
Veszprém-Infó.net


Világító zuhanyfejek,
hogy a fényben valóban fürödhessen...

 

 

Médiaajánlatunk
C 2005 Datform Kft. - ThermalTours Hungary