| Magyarország Fürdőhelyei | Térképes kereső | Kereső | Partnereink | Kapcsolat |

Paskál Strandfürdő
 

1141- Budapest
Egressy út 121.
KIRAKATT - Térkép - Útvonaltervező

 


184

Budapest legfiatalabb strandfürdője 1989-ben épült a Rákos-patak partján. A XIV. kerület Alsó-Rákos nevű részén fekvő strand nevét az egykor itt működő malomról kapta. A strand létesítését ezen a területen az 1965-ben végzett 1735 méter mélységű kútfúrás tette lehetővé, amelyből akkor 1000 liter/perc hozamú, 70 °C víz tört elő. A kulturált, parkosított környezetben tradicionális japán fürdő (onsen) létesítését tervezik, amely nemcsak Magyarországon, hanem Európában is egyedülálló lenne.

184

A japán fürdő, azaz onsen sajátossága a több, melegvizű, 36-45 fokos medence és a természetes környezet. Építéséhez kizárólag fát és sziklákat használnak a szigetországra jellemző növényekkel. Az onsent, a hagyomány szerint, a nők és a férfiak külön látogatják.

Látnivalók

184

A kerület városrészei: Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr ls Városliget.

184

A kerület látnivalókban leggazdagabb része a Városliget és környéke. Itt található a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Szépművészeti, Mezőgazdasági és a Közlekedési Múzeum, valamint a Műcsarnok. Műemlékei közül legismertebbek a Millenniumi emlékmű és a Liget szobrai közül az Anonymus-szobor. Itt áll a Fővárosi Nagycirkusz épülete és az itteni Vidámparkba jön, aki például a restaurálásáért Europa Nostra-díjjal kitüntetett 100 éves ringlispílt akarja látni. (Részletesebben a Széchenyi Gyógyfürdőnél.)


Érdemes körülnézni a Petőfi Csarnok (PeCsa) mellett hétvégén tartott bolhapiacon is. A sportcentrum nemcsak a sport, hanem számos egyéb rendezvényével is vonzza a látogatókat, a Stefánia úti oldalánál a Földtani Múzeum, a Népstadion út felől pedig a Testnevelési és Sportmúzeum kínál érdekes látnivalót. A Szent István bazilika után Budapest második legnagyobb temploma a Bosnyák téri Páduai Szent Antal neoromán templom (1946) szinte a Paskál „vonzáskörzetéhez” tartozik.


A mai Angyalföld (XIII. kerület) és Kőbánya (X. ker.) között, Pesttől a Rákos-patakig húzódott a Rákos-mező, a XII. századtól a hadra kelések és országgyűlések színtere. Itt tartották 1286-ban az első országgyűlést, itt emelték 1445-ben Hunyadi Jánost Magyarország kormányzói méltóságába. A Rákos-patak melletti síkság homokos területe, és a Városliget mocsarainak és erdeinek gazdag hal- és vadállománya tette ezt lehetővé. A török korban (1541-1686) a vidék elvesztette jelentőségét, és a XVIII. századtól a fejlődő Pest az itteni erdőkből termelte ki a fűtéshez és az építkezésekhez szükséges fát.


A Városligeten túl elterülő nagy kiterjedésű sík területet már a XVIII. század végén parcellázták, de beépülni csak a XIX. században kezdett. 1842-ben József nádor 25 évesen elhunyt lánya emlékére a Ligettől északra eső részt Herminamezőnek keresztelték. A század második felében egyre-másra épültek itt a villák, közöttük néhány mai napig a főváros jelentős műemlékének számít. A többi lakatlan, agrár jellegű területen az 1880-as években indult meg a közművesítés és a fokozottabb beépítés, de még a XIX-XX. század fordulóján is a többholdas kertészetek és majorságok jellemezték a kerület külső részeit.


A Kerepesi országúttól északra, a Zsivora György birtokából vásárolt birtoktesten alapította 1871-ben az ismert népszínműíró Szigligeti Ede Rákosfalvát. A kerület nyugati szélén 1891-ben nyitották meg a főváros egyik legnagyobb teherpályaudvarát, a Rákosrendezőt.

Linkek
Budapest



 

Térkép



HungarianSPA Info


Várja Önt a
Királynék városa Veszprém
Veszprém
Veszprém-Infó.net


Világító zuhanyfejek,
hogy a fényben valóban fürödhessen...

 

 

Médiaajánlatunk
C 2005 Datform Kft. - ThermalTours Hungary