| Magyarország Fürdőhelyei | Térképes kereső | Kereső | Partnereink | Kapcsolat |

Római Strandfürő
 

1031- Budapest
Rozgonyi Piroska u. 2.
KIRAKATT - Térkép - Útvonaltervező

 


187

A Római erdei strandfürdő a Duna mellett húzódó Római-parton, a római romváros, Aquincum szomszédságában fekszik. A medencéket tápláló Rómaifürdő–Csillaghegy környéki forráscsoportot már az ókorban is ismerték, a strand területén ennek régészeti nyomai ma is megtalálhatók. A strand elődje 1930-ban nyílt meg. 1964-ben nyerte el mai formáját, mellette kemping található. A víz nemcsak gyógyhatású, ivásra is alkalmas. A területnek (Rómaifürdő) a budapesti vízisportélet központjának számító Római-part is része.

187

A Duna mellett felszínre bukkanó meleg karsztforrások vizét már a rómaiakat megelőző időkben is felfedezték az ide települő népek. A rómaiak a vizet a maradványaiban ma is látható aquaductuson (vízvezetéken) vezették a közeli Aquincumba. Hunyadi Mátyás király (1458-1490) idején a meleg vizű tó mellett kórház is állt, és kifolyó vize a XV. századtól lőpormalmokat hajtott. Innen ered a városrész régi – Lőpormalom-dűlő – elnevezése.

187

A természeti adottságok kihasználására 1896-ban megalakult a Római Fürdőtelep Egyesület. A városrészhez tartozó Római-part a Duna árterén a védőgát és a folyó közti területen alakult ki részben már a két világháború közötti időben. Nyaralóival, panzióival – később szállodáival – csónakházaival és sporttelepeivel valamint hangulatos vendéglőivel, falatozóival kedvelt üdülőterületté, és a budapesti vízisport egyik fellegvárává is vált.

187

A Flórián tértől északra, a Szentendrei úton pillantjuk meg a római kori vízvezeték pilléreit, két oldalán pedig a polgárváros feltárt romjait. Balra a kisebbik, polgárvárosi amfiteátrumot, jobbra az Aquincumi Múzeumot, amelyet Európa harmadik legnagyobb összefüggő romkertje vesz körül.


A római katonai Amfiteátrum (Nagyszombat u. 5.) porondja nagyobb, mint a római Colosseumé. A hajdani Aquincum katonavárosának amfiteátruma szokásos ovális alaprajzú, hossztengelye kereken 90 méter, 10-12 ezer néző fért itt el.

187

Az Aquincumi Múzeumot és Romterületet (Szentendrei út 139.) az aquincumi ásatások és római kori emlékek bemutatására alapították 1894-ben. A gyűjtemény egyes darabjai nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő értékek. A romkert Aquincum római települést láttatja. A múzeum romterülete az egykori polgárvárosnak körülbelül egyharmad részét mutatja be, és a város virágkorának idejét, a III. századi állapotot tükrözi. Az épületeket a kor legmodernebb technikai vívmányaival: folyóvízzel, padlófűtéssel, öblítéses illemhellyel és a Dunába folyó csatornákkal látták el. A területen mind középületek, mind pedig magánházak romjai is megtekinthetők.


A városközpontban épült ki a fórumkörzet, melyhez különböző középületek tartoztak, így például a város 100 fős tanácsát befogadó curia (gyűlésterem), a közigazgatási és kereskedelmi, sőt társasági élet egyik központja a basilica (törvényháza), a három legfőbb istenség, majd később a császár szobrát őrző fórumszentély (templom). Ide tartozott továbbá a nagy közfürdő, a húst és egyéb élelmiszereket áruló macellum (piac) és a főút mentén húzódó taberna-sor (üzletsor), ahol használati tárgyakat lehetett kapni.


A IV-V. századból származó ókeresztény sírkápolna, a cella trichora az egyik legrégebbi, kereszténységgel kapcsolatos építmény a főváros területén. A maradványok jól mutatják az ókeresztény építészetben gyakori, háromkaréjos terű kis kápolna jellegét (Raktár - Hunor - Kunigunda - Körte u. sarok).

Linkek
Budapest



 

Térkép



HungarianSPA Info


Várja Önt a
Királynék városa Veszprém
Veszprém
Veszprém-Infó.net


Világító zuhanyfejek,
hogy a fényben valóban fürödhessen...

 

 

Médiaajánlatunk
C 2005 Datform Kft. - ThermalTours Hungary