| Magyarország Fürdőhelyei | Térképes kereső | Kereső | Partnereink | Kapcsolat |

Rudas Gyógyfürdő és Uszoda
 

1013- Budapest
Döbrentei tér 9.
KIRAKATT - Térkép - Útvonaltervező

 


188

Az eredeti XVI. századi nyolcszögletű törökfürdő csarnoka szinte a Gellért-hegy sziklafalából türemkedik elő a Duna medre felé, az Erzsébet-híd budai lábánál. 1896-ban épült hozzá a fedett uszoda, nem szabadtériként a második az akkori Budapesten. A Rudas termálfürdőt kizárólag férfiak használhatják.

188

A Budai-hegység 235 méter magas dolomitröge keleten meredek sziklás oldallal, szinte függőlegesen szakad a Dunába, nyugaton lankásan ereszkedik a Kelenföldi lapály és a Német-völgy felé (Kis-Gellért-hegy). A hegy lábánál húzódó tektonikus törésvonalnak köszönhető a budai hőforrások keletkezése (Árpád, Rákóczi, Kara Musztafa, Gül Baba, Kossuth, Beatrix és Mátyás király), amelyek évszázadok óta gyógyvízzel látják el a létrehozott fürdőket.


A törökök hódoltság magyarországi (1526-1697) – illetve budai ideje (1541-1686) – alatt építették ki a fürdőket a Gellért-hegy lábánál: az Aga fürdőjét a Sáros-fürdő (Gellért) helyén, a Kücsük ilidzsaszit (Rác) és a Direkli ilidzsaszit (Rudas).


A törökkupolás csarnokú, nyolcszögletű Rudas fürdő (akkori nevén Zöldoszlopos fürdő) 1566-ban készült el, két budai basa, Ali és Szokoli Musztafa utasítására. Nyolc oszlop tartja a 10 méter átmérőjű kupolát a nyolcszögletű medence felett. Körötte dongaboltozatos folyosó húzódik. Az 1896-ból származó (gyógy)uszoda és szauna ivócsarnokában a Hungária-, az Attila- és a Juventus-forrás vize fogyasztható, ivókúra keretében.

188

A Rudas előtt – hátunk mögött a fürdő épületével – Pest panorámája tárul elénk. Innen, a főváros másik oldalára az kecses ívű fehér Erzsébet-hídon át juthatunk (Március 15. tér, Szabad sajtó út – Kossuth Lajos utca). A Rudas mögött, számos látnivalóval, a Gellért-hegy tömbje tornyosul.

188

Az osztrák uralom elleni 1848-49-es szabadságharc és forradalom megtorlója Julius von Haynau táborszernagy a „rebellis magyarok megfékezésére” a Gellért-hegy tetejére felépíttette a citadellát (1851), amelynek erőd jellege a Habsburg-birodalommal való kiegyezés (1867) után fokozatosan megszűnt. 1873-ban 30 000 facsemete elültetésével alapozták meg a hegy mai képét. A Rudas melletti mesterséges vízesés fölé 1904-ben állították a Szent Gellért-szobrot (Jankovich György). A II. világháborúban megsérült citadellát 1961-ben nyitották meg újra (kiállítóhely, étterem, turistaszállás). 1947-ben a hegy déli sziklaormán állították fel Kisfaludi Stróbl Zsigmond „Felszabadulási emlékművét”, a város szinte minden pontjáról jól látható női alakot ábrázoló Szabadság szobrot, a náci uralom alóli felszabadulás jelképét. (1992-ben az őrt álló szovjet katona szobra a Szoborparkba került). A Citadellától lövik fel minden év augusztus 20-án, az államalapító I. (Szent) István király (1001-1038) és az új kenyér nemzeti ünnepén a tűzijáték rakétáit.


A II. világháború után a hegy déli és nyugati része teljesen beépült, a főváros egyik elegáns lakónegyedévé vált. A Gellért-hegy gyomrában, a Tabán felőli oldalon 1978-ban adták át Magyarország legnagyobb, 80 millió liter ivóvíz befogadására alkalmas víztározóját. Tetejét Buda és Pest szimbolikus egymásra találásának szobra díszíti. A hegyet 2000-ben védett területté nyilvánították, amelyet a Duna-Ipoly Nemzeti Park kezel.

Linkek
Budapest



 

Térkép



HungarianSPA Info


Várja Önt a
Királynék városa Veszprém
Veszprém
Veszprém-Infó.net


Világító zuhanyfejek,
hogy a fényben valóban fürödhessen...

 

 

Médiaajánlatunk
C 2005 Datform Kft. - ThermalTours Hungary