| Magyarország Fürdőhelyei | Térképes kereső | Kereső | Partnereink | Kapcsolat |

Strand és uszoda
 

2600- Vác
Ady Endre sétány 11.
KIRAKATT - Térkép - Útvonaltervező

 



Egy hangulatos, barokk városban tölthetik kellemesen idejüket, akik Vácra látogatnak. Az itteni gyógyfürdő vize kálcium-magnézium-hidrogén-karbonátos kloridos gyógyvíz, mely összetételénél fogva idegfájdalmak esetén bír jótékony hatással. Vácott emellett fedett uszoda és strand is található az aktív pihenés híveinek örömére, ahova szintén érdemes ellátogatni.

Történelem

Magyarország egyik legrégebbi városának területén bronz kori fölvárra, a bánya területén avar és kelta sírokra bukkantak a régészek, már abban az időben is lakott terület volt. A város életében a kezdetektől máig meghatározó az egyházi központ szerep. A váci püspökséget Szent István király alapította. A püspöki központ és udvartartás alapvetően befolyásolta az idetelepülők életét, a város iparának fejlődését, a városkép kialakulását, intézményeinek fejlődését. A várost, fekvése és jelentősége miatt is sokszor ostromolták az országot megtámadó hadak. A tatár betörés idején a váci püspöki központ épületeit az oda menekült lakossággal együtt felgyújtották, elpusztították. Az újjáépítésekkor főként a nyugati területekről dél-német lakosság érkezett. A főtéren saját szokásainak megfelelően alakították ki lakhelyeiket, intézményeiket, építették fel Szent Mihály tiszteletére Plébánia templomukat. A 14-15. században virágkorát élet a város. Ez nagymértékben akkori püspökének, Báthori Miklósnak köszönhető, aki reneszánsz pompával, s a király rokona lévén a legrangosabb kézműves műhelyek termékeinek felhasználásával alakította ki váci székhelyét. A korszak végét a török hódoltság ideje hozta el. Ebben az időben több alkalommal érte támadás a várost, több mint negyven alaklommal cserélt gazdát. A török iga alóli felszabadulás csak a 17. század második felében következett be. Vác siralmas képet mutatott ekkor, épületei romokban hevertek, lakossága nagyrészt elmenekült, a környező földek parlagon hevertek. És még évtizedekig akadozott az újjáépülés, egyrészt a Rákóczi szabadságharc, másrészt a természeti csapások következtében. Csak a 18. század végére sikerült újjáépíteni a várost, ekkor alakult ki a máig meghatározó barokk városkép. A lakosság visszatérése a szervezett földesúri és püspöki telepítéseknek, különféle kedvezmények megadásának volt köszönhető. A betelepülők egy sajátos, soknemzetiségű lakosságot hoztak létre, voltak közöttük a magyarokon kívül német ajkúak nagy számban, továbbá csehek, morvák, szlovákok, szerbek, horvátok, sőt franciák és olaszok is. A 18. század végére azonban, talán az együttes erőfeszítéseknek köszönhetően is egységes, öntudatos váci polgárokká lettek mindannyian, s ilyen formában homogén polgári társadalmat alkottak. Megosztottságot, mely a településszerkezetben is megmutatkozott a vallási különbségek hoztak csupán. A 19. században az ipar fejlődött jelentős mértékben. A korábbi céhes ipar átalakult kisebb-nagyobb üzemek, gyárak jöttek létre. Megépült a vasút, mely részben előnyöket hozott, részben azonban hátrányt is, mivel a vasút által könnyen megközelíthető főváros csökkentette a váci piacok jelentőségét. A kiegyezés utáni időszakban fejlődő ipar, pezsgő kulturális- és közélet, számos öntevékeny egylet, sportkör, sok társadalmi esemény, virágzó helyi sajtó jellemezte a várost. A 20. században a két világháború itt is súlyos károkat okozott. A második világháború utáni átrendeződés, a tulajdonviszonyok megváltozása, az egyház visszaszorítása kedvezőtlenül hatotta városfejlődésre, mégsem torpantotta meg teljes mértékben. A rendszerváltás utáni változások részben itt is kedvezőtlenül hatottak, sok munkahely szűnt meg, ám új távlatokat nyitottak, a város oktatási, kulturális, egyházi szerepe ismét jelentős városaink közé emelte Vácot.

Látnivalók


Fürdőzés után érdemes elindulni, és megismerkedni e hangulatos város történelmi emlékeivel, természeti és kulturális értékeivel.


Püspöki székhelyként szakrális emlékekben igen gazdag a város. Az ez iránt érdeklődők ellátogathatnak a püspöki székesegyházhoz és a püspöki palotához, a ferences kolostorhoz és rendházhoz, az Irgalmas rendi kórházhoz és kápolnához, illetőleg a Piarista rendházhoz is. Megannyi impozáns barokk és klasszicista épület a 18. századból. A szakrális emlékeket kiállító múzeumokban is gazdag választék várja a látogatókat. Érdemes megnézni a Memento Mori című kiállítást, melyet a „fehérek”, azaz domonkos rendi szerzetesek kriptaleleteiből rendeztek be. A nagypréposti palotában aváci egyházmegyei kiállítás tárlatait nézhetik meg. A görögkeleti ortodox templom ma kiállítóhely, ahol a Tragor Ignác gyűjteményből rendeztek be kiállítást.


Egy kis séta keretei közt, érdemes ellátogatni a Duna-part közelében álló Diadalívhez, mely Magyarországon egyedi műemléknek számít. A Diadalívet Migazzi püspök építtette 1764-ben Isidore Canevale építész tervei szerint, Mária Terézia fogadására. Utána tekintsék meg hazán egyetlen épségben megmaradt barokk hídját a Gombás-patak fölött.


A képzőművészetek iránt érdeklődők ellátogathatnak a Hincz Gyula kiállításra, de a városban kisebb időszaki kiállítások is vannak időről időre, melyekre érdemes ellátogatni. Aki pedig a város történetéről szeretne többet megtudni, megteheti ezt a Vác évszázadai című kiállításon.


Ez a vidék varázslatos természeti kincseivel valódi paradicsom a természetjáró fürdőzők számára, érdemes elindulni a szélrózsa bármely irányába hosszabb-rövidebb túrákra a Pilisben. Aki inkább csak kisebb túrára vágyik elsétálhat a Gombás-patak menti kis Ártéri Erdőbe, mely szigorúan védett terület, s melyen egy kiépített tanösvény is található.


A felsoroláson túl még számos egyéb programlehetőség várja az itt üdülőket, érdemes több napra tervezni!

Linkek
Vác



 

Térkép



HungarianSPA Info


Várja Önt a
Királynék városa Veszprém
Veszprém
Veszprém-Infó.net


Világító zuhanyfejek,
hogy a fényben valóban fürödhessen...

 

 

Médiaajánlatunk
C 2005 Datform Kft. - ThermalTours Hungary