| Magyarország Fürdőhelyei | Térképes kereső | Kereső | Partnereink | Kapcsolat |

Esztergom - Szent István Városi Fürdő
 

2500- Esztergom
Bajcsy-Zsilinszky út 14
KIRAKATT - Térkép - Útvonaltervező

 



Az esztergomi fürdőéletnek már a török korból is vannak gyökerei. A mai Strandfürdő kialakítása a 20-as évek elején történt. A fürdő a város belterületén található,így összeköthető számos kulturális programmal, egy szép városi sétával is. A történelmi környezet fényét a fürdő területén platánfák emelik. A zöld környezet, a város sajátos, múltat idéző hangulat, szakrális emelkedettsége mind hozzájárul egy nyugodt, fenséges pihenéshez. Az esztergomi víz természetes szubtermális, enyhén gyógyhatású termálvíz.

Történelem

A paleolit korból származó leleteket tártak föl a régészek a Várhegyen és környékén. A kutatások eredményei azt mutatják, hogy ettől az időszaktól kezdve Esztergom folyamatosan lakott terület volt. Megtelepedtek itt a kelták, majd a rómaiak, a népvándorlás korának különféle népei. Ebben az időben egy időre el is néptelenedett a vándorlások következtében, s csak a 10. században jött létre ismét lakott település, a mai Esztergom elődje. Géza fejedelem székhelyévé tette, s István király – akkor még Vazul- is itt látta meg a napvilágot, Géza fejedelem kastélyában.

40

Ők kezdték el építeni a várat. Az esztergomi vár a tatárjárásig Magyarország központja, királyi székhely volt. A vár alatt élő szolgálónépekből hamarosan kialakult a koraközépkor egyik legjelentősebb magyar városa. Mivel kereskedelmi utak kereszteződése mentén állt, és árumegállító joggal rendelkezett, az országba érkező áruk és kereskedők mind megfordultak itt. Rangját emelte, hogy az országba látogató idegen királyok, a királyok vendégei is mind itt látogatták meg a magyar uralkodót. István király itt alakította ki a magyar egyház központját is. A 13. századi tatár támadást a vár ugyan vissza tudta verni, ám a váralján élő szolgáló népek lakhelyei, műhelyei áldozatául estek a támadásnak. IV.Béla, új tervei szerint a királyi központnak más helyet keresett, az udvar Budára költözött.

40

Esztergom megmaradt érseki székhelynek, a vár a továbbiakban egyházi emberek kezében alakult, épült és szépült. Említésre méltó az érsekek sorában többek között Vitéz János, aki humanista műveltsége, a reneszánsz iránti rajongása mentén alakította az esztergomi várat, s Mátyás király udvarához hasonló, európai hírű reneszánsz kulturális központot hozott itt létre. A 16. század Esztergomot sem kímélte, a század második felében török megszállás alá került. A többször elszenvedett ostromok alaposan megrongálták az épületeket, szétzilálták lakosságát. Az újra benépesülő Esztergomban négy településen alakították ki az új lakók lakhelyeiket, melyek csak a 19. század végén egyesültek. A 18. század elején ismét királyi várossá lett, de ezt a címét – habár ipara, kereskedelme fejlődött – elveszítette a 19. század közepe felé, mivel lakóinak száma nem érte el a ranghoz szükséges határértéket.


Trianon után határvárossá lett, ám részben annak köszönhetően, hogy megyeszékhellyé lett, részben pedig annak köszönhetően, hogy vezetői kulturális, műemléki, történeti, turisztikai – pl. fürdővárosi - jelentőségét mindig hangsúlyozták, és hirdették, jelentőségéből nem veszített. A század második felében egyházi szerepe miatt igyekeztek háttérbe szorítani, megyeszékhelyi szerepétől is megfosztották. Esztergom a rendszerváltás óta ismét dinamikusan fejlődő városaink egyike, turisztikai, kulturális és közigazgatási jelentősége az évek során egyre nagyobb, az uniós határok megszűnésével pedig határ menti szerepe is mérsékelt jelentőségűvé lett.

Látnivalók

40

Esztergom is azon városok sorába tartozik, ahol szinte bármelyik irányba érdemes elindulni, az ember mindenhol érdekes kultúrtörténeti emlékekre akadhat. A séta pedig önmagában is kellemes és hangulatos lehet, az Óváros szűkös utcáin, vagy a holtág mentén a régi házak tövében. Fürdőzés után tehát érdemes elindulni egy városi sétára.

40

Érseki székhelyként természetesen Esztergom bővelkedik a szakrális élet kultúrtörténeti emlékeiben. Az épített örökség néhány emléke közismert, és kihagyhatatlan látványossága a városnak, mint az esztergomi bazilika, a Kerek templom, a Prímási palota. A Vár különféle helytörténeti, egyháztörténeti kiállításain tovább tájékozódhatnak az érdeklődők Esztergom politikatörténeti és kultúrtörténeti múltja felől.


Mindemellett irodalomtörténetünk kiemelkedő személyiségeiről szóló kiállításokat is megtekinthetnek itt, a Balassa Bálint Múzeumban, a Babits Mihály Emlékházban.


A felsoroltakon kívül több emlékhely, időszaki kiállítás, és számos érdekes program, rendezvény várja az idelátogató vendégeket. Elindulás előtt tehát érdemes tájékozódni!

40

A természetjáróknak, horgászoknak, kerékpárosoknak is kedvező programok állnak rendelkezésre. Kiépített kerékpárút Szentendréig, horgászhelyek a Kereki-tó és a Bottyán-tó partján, különféle kirándulási lehetőségek, túraútvonalak a környező hegyekben.

Linkek
Esztergom



 

Térkép



HungarianSPA Info


Várja Önt a
Királynék városa Veszprém
Veszprém
Veszprém-Infó.net


Világító zuhanyfejek,
hogy a fényben valóban fürödhessen...

 

 

Médiaajánlatunk
C 2005 Datform Kft. - ThermalTours Hungary