| Magyarország Fürdőhelyei | Térképes kereső | Kereső | Partnereink | Kapcsolat |

Komáromi Gyógyfürdő
 

2900- Komárom
Táncsics Mihály u. 34-36.
KIRAKATT - Térkép - Útvonaltervező

 


85

A Duna és a Vág-Duna összefolyásánál a Csallóköz délkeleti csücskében fekszik Komárom városa. A szlovákiai Komarnóval közúti híd és egy vasúti híd köti össze. Forgalmas vasúti és határátkelőhely, ebből adódóan könnyen megközelíthető. Sokszínű kulturális életével, számos műemlékével, termál és strandfürdőjével, kedvező klímájával főként nyáron fontos turisztikai központtá lett. Maga a fürdő a Sport utcában található. A városnak ez a része tudatosan a sport kedvelői és a fürdőzők igényei szerint épült. A fürdőteleptől nem messze, itt található a sportcsarnok és a stadion is.

85

A komáromi termálvíz feltárása idején 1965-ben már üzemelt az itteni hideg vizű strand. A már 1968-ban hivatalosan is gyógyvízzé nyilvánított 54ºC-os vizet akkor a strand területére vezették, és itt nyitották meg az első gyógyfürdő medencét. Az évek során ez a strandfürdő fokozatos átalakulásokon ment keresztül, míg végül a város kezdeményezésére 1990-ben hivatalosan elnyerte a „gyógyfürdő” megnevezés használatára a jogot.

85

A Komáromi Gyógyfürdő vize kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos,kloridos és szulfátos, minősített gyógyvíz, mely alkalmas degeneratív gerinc és izületi betegségek kezelésére, idegsebészeti műtétek, baleseti-, ortopédiai műtétek utókezelésére, bizonyos nőgyógyászati betegségek, így a meddőség, klimax kezelésére. A fürdőzőket - a 2003. évi felújításoknak köszönhetően - jelenleg három felújított fedett és öt szabadtéri medence várja. Ezek között a gyógymedencék mellett, úszómedencék állnak a sportolni vágyók rendelkezésére, illetve jakuzzi kádat is építettek a felfrissülni, pihenni vágyók számára. Az utóbbi években a gyógyászati részleg is kibővült. A gyógyfürdőn túl medencefürdő, súlyfürdő, szénsavas kádfürdő is igénybe vehető. A különféle fürdőkön kívül iszapkezelések, gyógymasszázs, víz alatti sugármasszázs, elektroterápiás kezelések is rendelkezésre állnak. Mindezek mellett, pedig gyógytornás foglalkozásokat is tartanak a fürdőben. A felújítás során nem csak a lift megépítésével igyekeztek a mozgásukban korlátozottakat segíteni, hanem az egész fürdő területét akadálymenetsítették ennek érdekében. Azokat a vendégeket, akik hosszabb fürdő kúrát terveznek a városban, a fürdő mellett épült motel, apartmanház és kemping is várja. Ezeken felül pedig a fürdő egy negyven fő befogadására alkalmas konferencia termet is tud biztosítani rendezvények alkalmával.


A fürdő kulturált fürdőzési lehetőségeivel, gyógyvizével és gyógyterápiás kezeléseivel, egyaránt vonzó lehet fiatalok és idősek, egészségesek és gyógyulni vágyók számára.

Történelem

Komárom a régészeti leletek tanúsága szerint az egyik legrégebben lakott települése a Kárpát-medencének. Már a bronzkorból vannak arra utaló jelek, hogy lakott volt ez a terület. Megtelepedtek itt a kelták, nyomaikra a régészek Szőny (ma Komáromhoz tartozik) területén bukkantak. Majd stratégiai jelentősége megnőtt a római fennhatóság alatt. Ekkor Pannónia Provincia határán, a római „limes” mentén, Brigetio néven a provincia egyik legjelentősebb légiós tábora és városa volt. Vele szemben pedig, a folyó túlpartján felépült megerősített hídfője, Clementia. A római kort követte a népvándorlások ideje. Ekkor ezen a területen az avarok telepedtek meg, ezt bizonyítják az itt talált avar kori sírok. Az avar Birodalom összeomlását követő időszak némileg zavaros, nem lehet tudni pontosan, hogy az avarokat fenyegető és megtámadó morva-szláv csapatok, az avarokat védő frankok, vagy a későbbiekben is az avarok lakták-e ezt a területet a 9. században. Azt viszont tudjuk, hogy a honfoglalást követően Árpád Komáromot Ketelnek adta, akinek fia, Alaptolma erősítette meg ezt a térséget, megerősített, körülkerített földvárat építtetett, mely az államalapítást követően Komárom vármegye központjává tette a települést. E korai, fontos történelmi szerep az oka annak, hogy már a 11. századból rendelkezésünkre állnak írott források a településsel kapcsolatban. Az itt épült földvárat a tatárjárás után építették át kővárrá, IV. Béla király uralkodása idején. Startégiai jelentősége egész történelmét meghatározta a városnak. Mátyás király idején, a 16. században ennek köszönhette, hogy fontos kereskedelmi, gazdasági és katonai központtá lett. Mátyás a várból reneszánsz palotát építtetett, és a dunai flottila egyik központjává tette Komáromot. Ez volt a város történelmének egyik legvirágzóbb korszaka. A török betörés idején, Buda eleste után Bécs védelmének érdekében I Ferdinánd ismét elrendelte a vár megerősítését, ekkor épült az Óvárhoz a korszerű hadászati technikáknak megfelelően az ún. Újvár, s így vált a komáromi vár modern erőddé. A 16. században az osztrák és oszmán birodalom határán mindvégig az egyik legjelentősebb végvár volt Komárom. A 18. században a hajóutak szabaddá válásának köszönhetően egyre fejlődő városnak Mária Terézia szabad királyi városi rangot adott. Az egyre módosabb polgárok barokk stílusú palotákat kezdtek építeni. Bár több természeti csapás érte a várost (árvizek, két nagyobb földrengés, járványok), Komárom a 19. század közepéig jelentős kereskedelmi és kézműipari központ maradt. A 19. század közepétől főként katonai, stratégiai jelentősége került előtérbe. A napóleoni háborúk idején tovább építették erőd jellegét, majd ez folytatódott a szabadságharc után is. A ’48-as tűzvész, a forradalom és szabadságharc a város jelentős részét romokba döntötte, s ezt követően főként katonai objektumok épültek a városban. Csak a 19. század vége felé lendült fel ismét valamelyest a gazdasági élet itt, a hidak, és a vasúthálózat kiépülése idején. Trianon után Csehszlovák fennhatóság alatt levált az eredeti Komárom megyétől, és határvárossá lett, ennek következtében az érdeklődés és érdekeltség perifériájára került. Új hivatalok és intézmények alakultak. Ugyanakkor a dél-szlovák magyarság számára ettől az időtől vált fontos, határ közeli kulturális központtá. 1938-ban a bécsi döntés ismét Magyarországhoz csatolta Komáromot, a front elvonultával azonban 1945-ben ismét csehszlovák határváros lett. A háború utáni nagyszabású építkezések a régi városnak csupán egy kis részét hagyták meg, mára csak a történelmi városmag látható helyreállított formájában. Ma forgalmas határátkelőhely, és egyre fontosabb turisztikai központ Szlovákia határán.

Látnivalók


A hosszú és tartalmas történelmi múlt a városban mai napig jelen van. A történelmi emlékek iránt érdeklődő vendégek fürdőzés után a városban járva maguk is találkozhatnak a múlt eme emlékeivel.


A sétára vágyók, akik nem annyira a kiállításokat, inkább a régi időket idéző épületeket kedvelik, mindenképpen érdemes ellátogatni a régi erődrendszer maradványaihoz, a Monostori-, Igmándi-, és a Csillag-erdődhöz, az Öregvárhoz és az Újvárhoz. De érdemes ellátogatni a 19. században épült Zichy palotához, vagy a régi vármegye házának barokk épülete felé, a volt Református Gimnázium épületéhez, vagy a 20. század elején emelt víztoronyhoz, aminek a közelében fekvő városrész házai 17-18. századi építésűek, hogy a múlt e sokféle arcával találkozhassanak. Komárom városából származik Jókai Mór, Lehár Ferenc, és a rövid életű V. László, itt élt fiatal korában Selye János. Emléküket a város ma is őrzi, intézményei nevében (Jókai Színház, Selye János Gimnázium), szobrok, és emlékművek formájában melyekhez ugyancsak érdemes elsétálni. A szakrális építészet kedvelőinek is érdemes elindulni a városban, és ellátogatni a 18. századi Szent András templom kimagaslóan domináns épületéhez, a késő barokk stílusban készült, négy méter magas nagy kőkereszthez, mely a „Mindenki keresztje” nevet viseli, a katonatemplomhoz, az ortodox templomhoz, vagy a Bencés rendházhoz.


A sétán kívül a melegebb tavaszi, nyári és őszi hónapokban számos rendezvény színesíti az itt élők és ide ellátogatók életét, szabadidejét, érdemes tehát odafigyelni, hogy ottartózkodásunk idején milyen rendezvények vannak a városban. Csak a példa kedvéért érdemes megemlíteni a Magyar Művészeti és Média fesztivált, a szlovákiai Magyar Művészeti Fesztivált, a minden évben megrendezésre kerülő Komáromi Napokat, a tudományos rendezvények között a Selye Napokat.


Akik a szabadtéri programokkal szemben inkább a beltéri szórakozást kedvelik, a számos étterem és kávézó mellett esténként a Jókai Színházban, vagy Tatra és Jókai Mozikban tölthetik kellemesen idejüket. Délelőtti programként érdemes ellátogatni a számos múzeumok valamelyikébe, például a három erőd múzeumaiba, a Zichy Palotába, a Martosi Tájháza, a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumba, vagy a Juba Ferenc Magyar Tengerhajózási Gyűjteményt megnézni.


A városon „falain kívül” pedig varázslatos környezet, vadregényes természet várja az idelátogatókat. Akik pedig kifejezetten a gyógyvizek miatt utaznak, talán érdekes lehet, hogy Komáromtól mindössze 13 km-re található Nagyigmánd és a vele szomszédos Kisigmánd is, a híres Igmándi Keserűvíz forrása is. Érdemes tehát Komárom környékén is elindulni egy kis kirándulásra!

Linkek
Komárom
Komáromi Gyógyfürdő



 

Térkép



HungarianSPA Info


Várja Önt a
Királynék városa Veszprém
Veszprém
Veszprém-Infó.net


Világító zuhanyfejek,
hogy a fényben valóban fürödhessen...

 

 

Médiaajánlatunk
C 2005 Datform Kft. - ThermalTours Hungary