| Magyarország Fürdőhelyei | Térképes kereső | Kereső | Partnereink | Kapcsolat |

Makói Termál- és Gyógyfürdő
 

6900- Makó
Marczibányi tér 6.
KIRAKATT - Térkép - Útvonaltervező

 



Évezredekkel ezelőttről a Pannon-tenger maradványaként őrződtek meg a dél-alföldi területek mélyén a hévizek. Makó város ezen a területen, 41ºC-os alkáli hidrogén-karbonátos jellegű hévizével, Maros-parti strand- és horgász lehetőségeivel, vadregényes vízparti és végtelen alföldi környezetével, látnivalóival, rendezvényeivel kiemelkedő turisztikai célpont.


A makói hévizet 1988-ban nyilvánították hivatalosan gyógyvízzé. A víz jótékony hatással bír különféle mozgásszervi panaszok - ízületi, gerinckopásos betegségek, lágyrészreumatizmus, idült ízületi gyulladás, ideggyulladás, stb. – esetén. Ezek mellett lumbágó, végtagtörések utókezelésére, nőgyogyászati krónikus gyulladások gyógyítására is alkalmas a marosi gyógyiszap. A fürdőben a termálvíz mellett különféle gyógyterápiás szolgáltatásokat is igénybe vehetnek a gyógyulni vágyó vendégek. Az elektromos kezelő, ultrahang, galván-, ingeráram, diadynamik áram kezelés, hidro- és balneoterápiás kezelések, szénsavfürdő, elektromos kádfürdő, örvényfürdő, víz alatti vízsugármasszázs mellett gyógytornás kezelések, víz alatt és csoportos formában, illetve a marosi gyógyiszappakolás mind ezt szolgálhatják.


A fürdőben a gyógyuláson túl, a pihenésre, kikapcsolódásra, sportolásra vágyó látogatók, sőt, azok is, akik szépülni szeretnének, kellemesen tölthetik idejüket. Nem csak egy feszített víztükrű versenyuszoda, élményfürdő (dögönyözők, gejzír, hullámfürdő stb.), a gyerekek számára vizicsúszda, de ezek mellett szauna, szolárium és fodrászat is található a fürdő területén.

Történelem

Makó fejlődése a 13. századdal kezdődik. Első említése is ebből az időből származik. Ekkoriban Makó bán volt az ura, aki a Csanád nemzetséghez tartozott. A Makó név mellől hamarosan lekopott a „falva”, és már ebben a században megindult a település a mezővárossá fejlődés útján. A török időkből két nagy „megfutást”, támadást szenvedett el (1552-ben és 1596-ban), de mindkettőből hamar magához tért. A pusztítások mellett, azonban fejlődésében is fontos szerepe volt a hódoltságnak. Szultáni birtokként (khász) ugyanis csak évente egyszer fizetett adót, s az egymást váltó török földbirtokosok kizsákmányoló gazdálkodásától is védve maradt, stabil helyzetéből kifolyólag. Ennek köszönhetően a hódoltság ideje alatt a környező vidékről sokan Makóba települtek, és gyarapították a város lakosságát, hozzájárultak fejlődéséhez. Ebben az időben teljesedhetett tehát be Makó mezővárossá fejlődése. Nem volt azonban ilyen egyszerű a török iga lerázása. 1686-ban ugyanis, a visszavonuló török-tatár seregek különös kegyetlenséggel támadták meg Makót. A házakat fölégették, a lakókat elűzték, vagy megölték. Olyan súlyos károkat szenvedett ekkor a város, hogy a visszatelepülőknek, a török kiűzése után, négy évre mindenféle adók és egyéb terhek alóli felmentést ígértek.


Az új betelepülők a város jellegzetes, elkülönült részekből álló arculatát alakították ki. Külön városrészben laktak a katolikusok, és a reformátusok, a később betelepülő zsidók és ruszinok is. A 18-19 században egyre nőtt a lakosság száma, habár árvizek és járványok nem egyszer pusztítottak itt. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején Makó városának a szerb támadásokkal kellett szembenéznie. A harcok során sikerrel verték vissza a szerb csapatokat, Kisszombornál. A kiegyezés kora hozta el Makó számára a valódi urbanizálódás lehetőségét. A gazdasági élet fölpezsdülése nyomán bankok, takarékpénztárak alakultak. Ebben az időben vált világpiaci cikké a makói hagyma is. A város arculata is egyre inkább magváltozott, a Főteret kikövezték, aszfaltozni kezdték az utakat, artézi kutakat fúrtak, a város átállt a villanyvilágításra. A két világháború közötti időszak a középületek építésének és fejlesztésének, a kultúra ápolásának és az iskolai rendszer modernizálásának volt az ideje. Makó városához fűződik a második világháború idején a Márciusi Front és a parsztpárt megalakulása. 1944. szeptember 26.-án a várost elfoglalta az orosz hadsereg. Mivel Makó közel fekszik a Jugoszláv határhoz, fejlesztése az ezt követő időszakokban abbamaradt. 1951-ben elveszítette megyei székvárosi szerepkörét is. Csak a ’70-es években kezdték el bizonyos mértékű fejlesztését, lakótelepeket építettek, felújították a Főteret. A rendszerváltás után, 1998-ban, a kormány Makó várost, és a korábban a makói járásba tartozó környező 18 települést vállalkozási övezetté nyilvánította. Ennek értelmében az ide és a környékre települő vállalkozások jelentős adó- és pénzügyi kedvezményekben részesülhetnek.

Látnivalók


Makó az idelátogatókat nem csak látnivalóival, hanem különféle nemzetközi szinten látogatott rendezvényeivel is vonzza. Ilyenek például a Makói Napok, a Nemzetközi Hagymafesztivál, Makói Nemzetközi Művészeti Fesztivál (a Makói Művésztelepen), vagy a Makói Nemzetközi Folklór Találkozó. Ezek mellett a Sportcsarnokban, a Hagymaházban illetve más helyszíneken is egész évben számos kisebb-nagyobb rendezvényre kerül sor, ami az ideutazó, pihenni, szórakozni vágyó fürdőzők szórakozását gazdagíthatja.


A szép tájak, természeti értékek kedvelői a Maros-ártér vadregényes vidékében, a pusztai táj kedvelői a Csanádi-puszták végtelenében, az itt őshonos növények (pl. tavaszi hérics, macskahere stb.) és madarak (hamvas réti héja, goda stb.) világában gyönyörködhetnek. Amennyiben tehetik, érdemes a környező vidéket kerékpáron fölfedezni, számos kedvező útvonal kínálkozik, és némelyik nem is olyan nagyon megerőltető.


Akik inkább a városi hangulatot kedvelik, szép épületek közötti sétákra vágynak, múzeumokat látogatnának szabadidejükben, azok számára is rengeteg látnivaló akad Makón. Az új és a régi városháza, a Korona Szálló, a kaszinó vagy a bérpalota impozáns épületei mellett érdemes elsétálni az ún. csipkeházak felé is. A főtér rekonstrukciós átépítésekor emelt házak egyikének homlokzatán megtekinthető a Munkácsy-díjas művész, Végváry Gyula Hagyma-kompozíciója is. A modern építészet kedvelőinek - nem csak rendezvények alkalmával - érdemes ellátogatni a Makovecz Imre által tervezett Hagymaházhoz, vagy a Makovecz iroda tervezte sportcsarnokhoz.


A múzeumok iránt érdeklődő látogatók időszaki és állandó kiállításokat tekinthetnek meg a József Attila Múzeumban. A múzeum udvarában skanzen épült, itt építették fel Erdei Ferenc szociológus, parasztpolitikus szülőházának rekonstrukcióját is. Innen nem meszze található az Espersit-ház, ahol irodalmi kiállítást tekinthetnek meg az idelátogatók. Ezek mellet pedig mindig érdemes figyelemmel kísérni, érdeklődni nincsen-e a Makói Művésztelep művészeinek éppen kiállítása a városban?


Érdemes tehát idelátogatni, fürdőzni, sétálni, különféle rendezvényeken rész venni. Bizonyos, hogy aki egyszer ellátogat Makóra, már nem csak a hagymáról asszociál majd erre a Maros-parti városra.

Linkek
Makó



 

Térkép



HungarianSPA Info


Várja Önt a
Királynék városa Veszprém
Veszprém
Veszprém-Infó.net


Világító zuhanyfejek,
hogy a fényben valóban fürödhessen...

 

 

Médiaajánlatunk
C 2005 Datform Kft. - ThermalTours Hungary